Az ügyvédi adatkezelésről a Pénzmosásról és terrorcselekményekről szóló törvény tekintetében.

EGYSÉGES SZABÁLYZAT

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok
teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére1

A SZABÁLYZAT CÉLJA

1. A Szabályzat célja, hogy az ügyvédek, ügyvédi irodák tagjai (a továbbiakban: ügyvédek),
továbbá azok alkalmazottai a tevékenységükkel összefüggésben, az arra vonatkozó jogszabályok
megtartásával eleget tudjanak tenni a pénzmosás megel&zésér&l és megakadályozásáról rendelkez.
hatályos jogszabályoknak. A szabályzat célja továbbá, hogy az érintettek képesek legyenek
felismerni azokat a szokatlan eseteket, melyek a Pmt. hatálya alá tartoznak és ismerjék az ezen
esetekben végzend.
feladataikat, kötelezettségeiket, jogaikat.

A SZABÁLYZAT HATÁLYA

2. A Szabályzat kiterjed minden ügyvédre, aki ügyvédi tevékenységét ügyvédként vagy egytagú
ügyvédi irodai formában gyakorolja (a továbbiakban: Ügyvéd), valamint az Ügyvéd ezen
szabályzatban meghatározott kötelezettsége teljesítésére a Szabályzatban meghatározott keretek
között igénybevett alkalmazottjára, ideértve az alkalmazott ügyvédet és ügyvédjelöltet is (a
továbbiakban: Alkalmazott). A Szabályzatot alkalmazni kell arra az európai közösségi jogászra is,
aki Magyarországon ügyvédi tevékenységet névjegyzékbe vétel mellett végez.
3. A Pmt.-ben illetve a jelen Szabályzatban meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési
kötelezettség az Ügyvédet -  4. pontban írt kivétellel - akkor terheli, ha

a) pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy

b) a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ütv. 5.

§ (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

ba) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés)  vétele, eladása,
bb) ingatlan vétele, eladása,
bc) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.

1 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
(a továbbiakban: Pmt.) 33. § (1) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó
feladatok teljesítésére az Ügyvédnek minősül.
ügyvéd köteles belső
szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat)
készíteni. A Pmt. 38. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében
a 33. §-ban foglalt belső
szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter hagyja
jóvá. A többszemélyes ügyvédi iroda és más iroda maga köteles szabályzatot készíteni, amelyet a területi kamara hagy
jóvá. A Pmt. 33. § (3) bekezdése szerint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (ez ügyvéd esetében a
területi kamara) a szabályzat kidolgozásához nem kötelez.
jelleg.
ajánlásként - a pénzügyi információs egységként
működő
hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével - mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre (a
továbbiakban: Mintaszabályzat). A Pmt. 38. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Ügyvédi Kamara a 33. § (3)
bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amelyet az igazságügyért
felelős miniszter hagy jóvá.


4. A Pmt.-ben és a jelen Szabályzatban el&írt kötelezettség az Ügyvédet nem terheli, ha
a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
büntetőeljárásban történ.
védelem, illetve bíróság előtti képviselet -
ide nem értve a
cégbírósági eljárásban történ.
képviseletet -
előkészítése, ellátása során, vagy ellátását
követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,

b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az a)
pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a
szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására.

5. Ha az Ügyvédnek a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási- és bejelentési kötelezettsége
fennáll, az alábbi feladatokat köteles elvégezni:
a) az ügyfél és szükség esetén a tényleges tulajdonos azonosítása (13-15. pont),
b) a személyazonosság igazoló ellenőrzése (17-22. pont),
c) az ügylet azonosítása (23. pont),
d) az ügyleti kapcsolat figyelemmel kísérése, az adatváltozások rögzítése (24. pont),
e) bejelentési kötelezettség teljesítése (33-36. pont),
f) az ügyfél-átvilágítás során keletkezett dokumentumok és adatok megőrzése (43-46. pont).

5.1. Az ügyfél-azonosítást és az igazoló ellenőrzést a 13.1. és 22. pontban írt időpontban kell
elvégezni.
5.2. Az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség azt az ügyvédet terheli, aki a megbízást
elfogadja. Társügyintézés esetén a megbízást elfogadó ügyvédnek azt kell tekinteni, aki a
megbízást elsőként aláírta, kétség esetén, aki az elsőhelyi aláíró. A társügyintéző
ügyvédnek
ellen&riznie kell, hogy az átvilágítás megtörtént.
5.3. A jelen Szabályzat alkalmazása körében
a) ügyleti megbízás4 az ügyvéd és ügyfele között létrejött eseti megbízás,
b) üzleti kapcsolat5 az ügyvéd és ügyfele között létrejött tartós megbízás.
A PÉNZMOSÁSRA VAGY A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁRA UTALÓ ADATOK, TÉNYEK,
KÖRÜLMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK

6. A jelen szabályzat alkalmazásában „pénzmosás” a következ.
magatartás, amennyiben azt
szándékosan követik el:
a) vagyontárgy, vagyon cseréje, átváltása vagy átruházása, annak tudatában, hogy a vagyontárgy
bűnözői tevékenységből vagy abban való részvételből származik, azon céllal, hogy eltitkolja
vagy leplezze a vagyontárgy jogellenes származását, vagy segítséget nyújtson a cselekmény
elkövetésében résztvevő bármely személynek abban, hogy cselekménye jogi következményei
alól kibújjon,

b) vagyontárgy, vagyon valódi jellegének, forrásának, elhelyezkedésének, elrendezésének,
mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjognak az eltitkolása vagy leplezése,
annak tudatában, vagy gondatlanságból történ.
nem ismeretében, hogy az említett
vagyontárgy bűnözői tevékenységből vagy abban való részvételből származik,

c) vagyontárgy, vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata, az átvétel időpontjában annak
tudatában, vagy gondatlanságból történ.
nem ismeretében, hogy az ilyen vagyontárgy bűnözői
tevékenységből vagy abban való részvételből származik,

2 Pmt. 36. § (1) bek.
3 Pmt. 36. § (3) bek.
4 Pmt. 3. § u) pont
5 Pmt. 3. § v) pont


d) vagyontárggyal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végzése, vagy pénzügyi
szolgáltatást igénybe vétele annak tudatában, vagy gondatlanságból történ.
nem ismeretében,
hogy az ilyen vagyontárgy bűnözői tevékenységből vagy abban való részvételből származik,

e) a fenti bekezdésekben említett bármelyik tevékenységek elkövetésében való részvétel,
elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének
támogatása, pártolása, elősegítése és ajánlása.

7. Pénzmosásnak kell tekinteni, még azt is, ha a pénzmosásra kerül.
vagyontárgyat létrehozó
tevékenységet valamely más tagállam területén vagy egy harmadik ország területén követték el.
8. A fenti cselekmények alkotóelemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy célzatra az objektív
ténybeli körülményekből lehet következtetni, amelyek részletezését a 12. pont tartalmazza.
9. A 6.-8. pont alkalmazása során
a) „vagyontárgy”: mindenfajta vagyontárgy, legyen az anyagi vagy nem anyagi, ingó vagy
ingatlan, testi vagy eszmei, továbbá mindazon jogcím vagy eszköz, amely bizonyítja az ilyen
vagyontárgyakban megtestesült jogcímet vagy érdekeltséget,

b) „bűnözői tevékenység”: az a jogsértés, amelyet a Bécsi Egyezmény7 3. cikke (1) bekezdésének
a) pontja8 meghatároz, valamint minden olyan cselekmény, amelyet Magyarországon vagy
bármely más tagállamban szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekménynek meghatároznak.

10. A jelen szabályzat alkalmazásában „terrorizmus finanszírozása” pénzeszközök bármely,
közvetlen vagy közvetett módon történ.
rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése azzal a szándékkal
vagy annak tudatában, hogy azt teljesen vagy részben a Btk. 261. §-ában írt terrorcselekmény
elkövetésére fogják felhasználni.
11. A 10. pontban említett cselekmények tényállási elemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy
célzatra az objektív ténybeli körülményekből lehet következtetni.
12. A 6. és 10. pontban írt cselekmény felismeréséhez vezető, a 8. illetve a 11. pontban írt
körülmények különösen:
12.1. A
pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény a bejelentés
megtételekor nem követeli meg, hogy a szokatlan ügylet alapján a pénzmosásra alapos
6 Vö.: Btk. 303.-303/C. §
7 Lásd: az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni,
1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetésér&l szóló 1998. évi L. törvény


8 3. cikk 1 bek. a) pont: (i) Bármely kábítószernek vagy pszichotrop anyagnak az 1961. évi Egyezmény, a módosított
1961. évi Egyezmény vagy az 1971. évi Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes előállítása, gyártása, kivonása,
készítése, eladásra felkínálása, terjesztése, bármilyen feltételek melletti szállítása, az ezzel való ügynökösködés,
szállítmányozás, tranzit szállítmányozás, fuvarozás, behozatal vagy kivitel, (ii) az ópiummák, a kokacserje vagy a
kannabisz növény kábítószerek el&állítása céljából, az 1961. évi Egyezmény és a módosított 1961. évi Egyezmény
rendelkezéseivel ellentétes termesztése, (iii) bármely kábítószer vagy pszichotrop anyag birtoklását vagy vásárlása az (i)
alpontban felsorolt tevékenységek valamelyikének gyakorlása céljából, (iv) berendezések, felszerelések vagy az I. és a
II. Jegyzékben felsorolt anyagok előállítása, szállítása vagy terjesztése, annak tudatában, hogy azokat kábítószerek vagy
pszichotrop anyagok jogellenes termesztésében, előállításában vagy gyártásában használják, illetőleg arra szánják, (v) a
fenti (i), (ii), (iii) vagy (iv) alpontokban felsorolt bűncselekmények valamelyikének szervezése, irányítása vagy
finanszírozása.
9 Btk. 261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen,
hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi
vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9)
bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt
követ el, b3ntett miatt tíz évt&l tizenöt évig terjed&, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetend&. (2) Az (1)
bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok
sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

okkal lehessen következtetni, így nem szükséges az sem, hogy a büntető eljáráshoz
megkövetelt bizonyosság fennálljon a szokatlan körülmény kapcsán. Ebben a körben az
ügyvédnek a megbízás ellátásához szükséges mértéken túl, további tájékozódó, adatgyűjtő
munkát végezni szükségtelen. Amennyiben azonban a pontban körülírt valamely gyanúok
fennáll, célszer.
a megbízás (tényvázlat) felvételénél azok tisztázása.

12.2. A társaságok alapításával, m3ködtetésével kapcsolatosan figyelembe veendő
szempontok különösen:
a) a társaság alapítására vagy részesedés megvásárlására és ezzel együtt vezet.
tisztségviselői feladatok ellátására vonatkozó ajánlat olyan személyek részéről, akik
láthatóan alkalmatlanok a társaság vezetésére,
b) a társaság alapítása vagy részesedés vásárlása és ezekkel együtt vezet.
tisztségvisel.
feladat vállalása olyan személyek részéről, akik felismerhet&en kívülállók
irányításával, kívülállók döntéseinek megfelelően járnak el (pl. elkísérik a
megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy a fenti személy pusztán az aláíráskor
jelenik meg, stb.),
c) a társaságot alapítani kívánó személy a társasági formán, esetleg a székhelyen és a
vezető tisztségvisel.
megjelölésén kívül egyéb információval a jövőbeni működésről
nem rendelkezik, különösen nem tudja megjelölni a társaság működési körét, kivéve a
kényszervállalkozók bizonytalanságait,
d) amennyiben nyilvánvaló, hogy a társaság alapításával igazolt székhelyen jogszabály
szerinti tényleges tevékenységet nem kívánnak folytatni, vagy működő
társaság
bejegyzett címein tevékenységet nem folytat, így különösen, ha -
az Ügyvéd által
nyújtható székhely-szolgáltatás kivételével -
az ügyvédet kérik meg, hogy székhely
megjelöléshez irodáját, mint postacímet bocsássa rendelkezésre;
e) tartós megbízás esetén a társaság működése során fontos kérdésekben nem a vezet.
tisztségviselő, hanem a társasággal jogviszonyban nem álló személy dönt érdemben,
f) az alapítók az induló tőke pénzbeli részét vagy részesedést vásárló az ellenszolgáltatást
nem honos országából, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli országból
biztosítják anélkül, hogy annak különös okát adnák,
g) a korábban bejegyzett, de tartósan nem működő
veszteséges cégek felvásárlása nyilvánvalóban működtetési cél nélkül,

h) a társaság működése során pénzmosási kérdésekben nemzetközileg nem együttműködő
országtól minden előzetes üzleti kapcsolat nélkül igen kedvező, ügynöki, közvetítő
kereskedői ajánlat érkezik.

12.3. Ingatlan adásvételével kapcsolatosan figyelembe veendő
körülmények különösen:
a) az eladó vagy a vevő
elfogadható magyarázat nélkül a készpénzfizetéshez ragaszkodik,
b) az ingatlan vételár minden különösebb indok nélkül vagy anélkül, hogy valamelyik felet
az ajándékozás szándéka vezetné, feltünően eltér -
magasabb -
a helyben szokásos
közismert ártól,
c) a felek lakcíme, tartózkodási helye és az ingatlan fekvése az ügyvédi irodájától távol
fekszik, és az ügyvédválasztásnak semmilyen különös indoka nincs (pl. az ügyvéd
korábban valamely fél megbízásából már eljárt),

d)
ugyanazon ingatlan kapcsán egymást követ.
adás-vételek során indokolatlanul
jelent&sen változik az ingatlan vételára.

12.4. A letéttel kapcsolatosan figyelembe veend.
körülmények különösen:
a)
a letétb&l felszabadított pénzösszeg engedményezése kívülálló részére minden
különösebb indok nélkül,

b) a letét készpénzben való elhelyezése, amennyiben azt nem bankszámláról vették fel,
vagy ha az ügyvéd a letétkezelési szabályzat tiltása ellenére a letétet nem konkrét, hanem
általánosan megfogalmazott céllal fogadta el.

AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS BELSŐ
ELJÁRÁSI RENDJE

Az ügyfél azonosítása

13. Az ügyfél-átvilágítás els.
lépése az ügyfél-azonosítási kötelezettség teljesítése, amelyet az
Ügyvéd a megbízás teljesítéséhez szükséges megfelel.
dokumentumok, illetve azonosító
okmányok felmutatása alapján végez el. Az ügyfél-azonosítás a 15. pontban meghatározott adatok
írásbeli rögzítése10. Az ügyfél-azonosítást minden esetben el kell végezni, akkor is, ha a jelenSzabályzat 6-12. pontjában írt utaló körülményt az Ügyvéd nem észlel. E szabály alkalmazásábanügyfél az a személy, aki az Ügyvéddel a 3. pontban megjelölt szolgáltatás igénybevételére írásbeli
szerződést köt, illetve az Ügyvéd részére megbízást ad11.
13.1. Az Ügyvéd az ügyfél-azonosítást a megbízás (tényvázlat) felvételekor, azaz a megbízási
szerz&dés létrejötte előtt, tartós megbízás esetén a tartós megbízás elfogadásakor köteles
elvégezni.
13.2. Amennyiben azonos ügyfél a 3. pontban meghatározott ügyletek képviseletére ismételt
megbízást ad, az azonosítást elvégezni nem kell, azonban az Ügyvéd köteles az
adatváltozásokat ellenőrizni és az azonosítási lapra az esetleges változásokat, azok kezd.
időpontjával feltüntetni.
13.3. Ha az ügyfél illetve törvényes képviselője nem személyesen jár el, az ügyfélen kívül
annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt (a továbbiakban
együtt: Ügyfél) is azonosítani kell. Korlátozottan cselekvőképes illetve cselekv&képtelen
személy, valamint szervezet esetén törvényes képviselőjének azonosítását is el kell
végezni.
13.4. Nem kell az 5. pont a)-c) alpontjaiban írt ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten
elévégezni, ha
a) az Ügyvéd az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képvisel.
vonatkozásában ezeket az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás
kapcsán már elvégezte,
b) az Ügyvéd a jelen ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a
rendelkezésre jogosult, továbbá a képvisel.
személyazonosságát már megállapította, és
c) nem történt a 15. pontban felsorolt adatokban változás12.

13.5. Ha az Ügyvéd nem tudja végrehajtani az 5. pont a)-c) alpontjaiban meghatározott ügyfélátvilágítást,
akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyvédi
közreműködést 13.
14. Az ügyfél-azonosítás során a 15. pontban meghatározott adatoknak a 17. pontban meghatározott
okiratok alapján történ.
rögzítésére kerül sor. Az adatrögzítést az 1. sz. mellékletben meghatározott
forma-nyomtatványon kell elvégezni. Az adatrögzítés elvégezhet.
az azonosító okmányok
10 Pmt. 3. § b) pont
11 Pmt. 3. § s) pont
12 Pmt. 11. § (8) bek.
13 Pmt. 11. § (6) bek.


fénymásolásával (amennyiben ehhez az Ügyfél hozzájárul), illetve elektronikus adatbázisban
rögzítéssel, amennyiben az adatbázisban rögzített adatok megfelelnek a formanyomtatványnak.

14.1. A személyes adatok rögzítéséhez az Ügyfél írásbeli hozzájárulását kell kérni. Ennek során
az Ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy adatai kizárólag az általa adott megbízás
teljesítéséhez kerülnek felhasználásra. Ha az Ügyfél az adatait tartalmazó
formanyomtatványt aláírásával ellátja, az adatkezeléshez a hozzájárulását megadottnak
kell tekinteni.
14.2. Ha az Ügyfél az adatok rögzítéséhez hozzájárulást nem ad, vagy adatot nem szolgáltat, az Ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni14.
15. Az Ügyvéd az ügyfél-azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) természetes személy

aa) családi és utónevét (születési nevét),

ab) lakcímét,

ac) állampolgárságát,

ad) azonosító okmányának típusát és számát,

ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez.
szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhely.
vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szerepl.
jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi

személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat
számát vagy nyilvántartási számát15.

A tényleges tulajdonos azonosítása

16. A 3. pontban meghatározott tevékenység végzése esetében az Ügyvéd írásbeli nyilatkozatotköteles kérni arra vonatkozóan, hogy az Ügyfél a saját nevében, vagy a tényleges tulajdonos
nevében, illetőleg érdekében jár el16. A nyilatkozatot a jelen Szabályzat 2. sz. melléklete szerinti
formanyomtatványon, illetve külföldön adott nyilatkozat esetén a formanyomtatványnak megfelel.
tartalommal kell megtenni.
16.1. Ha az Ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében
jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 15. pont aa)-ac) alpontjában
meghatározott adatait is tartalmaznia kell.
16.2. Az Ügyvéd a 16.1. pontban meghatározott adaton kívül -
ha erre az Ügyfél és az üzleti
kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás
jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megel&zése és megakadályozása érdekében szükség van -
az ügyféltől a
tényleges tulajdonos 15. pont ad)-ae) alpontjában meghatározott adatai megadását is
kérheti.
14 Vö.: A jogügyletek biztonságának el&segítése érdekében végzendő, valamint az elektronikus aláírás használatával és
a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló kamarai szabályzat 4. pont
15 Pmt. 7. § (2) bek.
16 Pmt. 8. § (1) bek.

16.3. Az
Ügyvéd az Ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli
nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével
kapcsolatban17.
16.4. A 16. pont alkalmazásában tényleges tulajdonos
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt
százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi
szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi el&írásokkal összhangban lév.
közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem
rendelkez.
szervezetben a Polgári Törvénykönyv 685/B. § (2) bekezdésében
meghatározott meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást
végrehajtanak, továbbá
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
-
aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha
a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
-
akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a
kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

-
aki tagja az alapítvány kezelő
szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az
alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány
képviseletében eljár18.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése

17. A személyazonosság igazoló ellenőrzése a Pmt.-ben és a Szabályzatban megjelölt okiratok
bemutatása alapján19 történik. Az ügyfél-azonosítás során az Ügyvéd az alábbi okiratok bemutatását
köteles megkövetelni:
a) természetes személy esetén
aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és
lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy
az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy
tartózkodásra jogosító okmánya,

ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági
igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló
hatósági igazolványa;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása
alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt
igazoló -
30 napnál nem régebbi -
okiratot, hogy
ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a

bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni
vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illet&leg az egyéni vállalkozói igazolvány
kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyz&höz benyújtotta,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba
vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

17 Pmt. 8. § (2)-(4) bek.
18 Pmt. 3. § r) pont
19 Pmt. 3. § n) pont
20 Lásd: személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezet&i engedély [Pmt. 3. § m) pont]


bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz,
hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megel&z&en a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

18. A 17. pont c) alpontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező
szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel
megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy
nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint az Ügyvéd köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb
nyilvántartási számot rögzíteni.
19. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az Ügyvéd köteles ellenőrizni a bemutatott
azonosságot igazoló okirat (17. pont) érvényességét23.
19.1. Természetes személy személyazonosító okmánya érvénytelen, ha
a) az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy
meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott;
b) azt a kibocsátásra jogosult szerv visszavonta;
c) érvényességi ideje lejárt;
d) a használatára jogosult meghalt;
e) az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat-és
lakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetőleg fiktív jelzéssel szerepel.

19.2. Amennyiben a
17. pont b) alpontjában írt okirat eredeti közokirat, érvényességét
vélelmezni kell.
19.3. A
17. pont c) alpontjában írt irat (társasági szerződés, létesítő okirat, stb.)
érvénytelenségére a bírósági nyilvántartásba vételig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései
az irányadóak.
19.3.1. Érvénytelennek kell tekinteni a bemutatott okiratot a gazdasági társaságokról szóló
törvény hatálya alá tartozó társaság esetében különösen akkor, ha az okiratból
megállapítható, hogy
a) a társasági szerződés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi
ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;

b) a társasági szerz&dés nem tartalmazza a társaság cégnevét, főtevékenységét,
jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása
mértékét;

c) a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik;

d) a társaság alapításában részt vevő
valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen
volt, vagy a társaság alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára
vonatkozó törvényi előírásokat megsértették;

e) a korlátolt felelősség.
társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett t&ke
legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.

21 Pmt. 7. § (4) bek.
22 Pmt. 7. § (5) bek.
23 Pmt. 7. § (6) bek.
24 Vö.: pl. a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 68/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 28. §,
és a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. §., stb.
25 Lásd: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 12. § (4) bek.


19.3.2. A 19.3.1. pontban írtak irányadók más szervezet esetében akkor, ha a létesít.
okiratból nyilvánvalóan megállapítható, hogy nyilvántartásba bejegyzésre nem
alkalmas.
20. Szükség esetén az azonosító adatok, illetve okmányok jogszabály alapján e célra rendelkezésére
álló vagy nyilvánosan hozzáférhet. nyilvántartásból történő lekérdezéssel ellenőrizhető.
21. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, az Ügyvéd
köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály
alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében27.
22. Az Ügyvéd az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését a
megbízási (letéti) szerződés létrejötte előtt, lehetőség szerint az ügyfél-azonosítással egyidejűleg, a
13. pontban írt időben köteles elvégezni. Az igazoló ellenőrzés a megbízási szerződés létrehozása
során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges
és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a
személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.
Az ügylet azonosítása

23. Az Ügyvéd, amint a megbízás teljesítésével összefüggésben szükségessé válik, a megbízás
létrejöttekor köteles rögzíteni a megbízás időtartamát, tárgyát, valamint
a) ha a megbízás szerződés megszerkesztésére vonatkozik, a szerződéses értéket,
b) ha az ügyvédi szolgáltatás pénz- és értékpapír kezelése, a letétbe helyezett pénzösszeget,

illetve a letétbe tett vagyontárgynak az Ügyfél által jelzett értékét.

c) ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat
vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van, a
teljesítés körülményét (hely, idő, mód)29.

Az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat
folyamatos figyelemmel kísérése

24. Az Ügyvéd köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni annak megállapításaérdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e az Ügyfélről a jogszabályok alapjánrendelkezésére álló adataival. Az Ügyvéd köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó
adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében az ügyfél-átvilágítás során megadott
adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változást fel kell
jegyezni. E kötelezettség teljesítése érdekében az Ügyvéd köteles ügyfelei figyelmét felhívni az
adatokban bekövetkezett változások -
a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül történő-
közlésének kötelezettségére.
26 Vö.: A jogügyletek biztonságának el&segítése érdekében végzendő, valamint az elektronikus aláírás használatával és
a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló kamarai szabályzat, a jogügyletek biztonságának er&sítése érdekében szükséges
törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény, stb.
27 Pmt. 8. § (5) bek.
28 Pmt. 11. § (1) és (2) bek.
29 Pmt. 9. §
30 Pmt. 10. § (1)-(4) bek.


Az ügyfél-átvilágítás belső
rendje (általános szabályok)

25. Megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, vagyis üzleti kapcsolat olyan ügyféllel
létesíthető, aki az ügyvéd előtt személyesen megjelent és az azonosítása megtörtént. Amennyiben
egy jogügylet során a különböz.
feleket különböző ügyvéd képviseli, minden ügyvéd a saját ügyfelét köteles azonosítani, az ellenérdek.
fél vonatkozásában elegendő a meghatalmazott ügyvédje nevének, irodája címének rögzítése.
25.1. Amennyiben a megbízást ügyleti meghatalmazott közbejöttével kell teljesíteni, a
meghatalmazást különös gonddal kell vizsgálni. Külfölditől származó meghatalmazást csak
közokiratba foglalva és amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, apostillel ellátva
szabad elfogadni. Belföldi meghatalmazó esetén a meghatalmazottnak teljes bizonyító erejű
magánokiratban nyilatkoznia kell, hogy a meghatalmazót személyesen ismeri, továbbá a
meghatalmazó azonosításához szükséges adatokról. Belföldi vagy külföldi ügyvéd, illetve
ügyvédi iroda által adott megbízás vagy helyettesítési meghatalmazás esetén a megbízó,
meghatalmazó azonosítására alkalmas adatokat feljegyzésen kell rögzíteni.
25.2. Korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen személy esetén törvényes
képviselőjének, gondnokának azonosítását is el kell végezni.
26. Az ügyfél-átvilágítás megtörténtéről az Ügyvéd köteles feljegyzést készíteni.
27. Az ügyfél-azonosítást, illetve az azonosító okmány ellenőrzését az Ügyvéd személyesen köteleselvégezni. Az adatok rögzítése, illetve az ügyfél-átvilágításról szóló feljegyzés készítése az Ügyvéd
alkalmazottja által is elvégezhető. Ez esetben a feljegyzést az azt elkészítő
alkalmazotton kívül az
Ügyvéd is köteles aláírni. Az Ügyvéd a 32. pontban írtak szerint más ügyvéd, illetve más, a Pmt.
18. § (3) bekezdésében írt szolgáltató által elvégzett átvilágítási intézkedések eredményét is
elfogadhatja. Ebben az esetben a feljegyzésben ennek tényét, illetve az átvilágítást ténylegesen
elvégző
szolgáltató nevét és címét is rögzíteni kell.
28. Az ügyfél-átvilágítás kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére a 40-47.
pont szabályai az irányadók.
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

29. Az Ügyvéd kizárólag a 24. pontban írt ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha
ügyfele
a) a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai
Unió területén végző
szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező-
a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző-
szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenérték.
követelmények vonatkoznak,
és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;

b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott
piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő
közzétételi követelmények vonatkoznak;

31 Pmt. 12. §
32 Pmt. 1.§ (1) bek.: a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; b) befektetési
szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészít.
szolgáltatást nyújt; c) biztosítási,
biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; d) árutőzsdei szolgáltatási
tevékenységet folytat; e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi
postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik…


c) a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv33;

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ában meghatározott központi államigazgatási
szerv, vagy helyi önkormányzat;

e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a
Számvev&szék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai
Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank.

29.1. Az egyszer3sített ügyfél-átvilágítás során a 24.-27. pontban írtak szerint kell eljárni.
29.2. Ha harmadik ország teljesíti a 29. pont a) vagy b) pontjában írt feltételeket, az Ügyvéd
köteles erről tájékoztatni azt a területi kamarát, amelynek tagja.
A fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

30. Ha az Ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló
ellenőrzése céljából, fokozott ügyfél-átvilágítást kell végrehajtani. A fokozott ügyfél-átvilágítás azt
jelenti, hogy a 15. pontban írt adatokat rögzíteni kell. Ilyen esetben a személyazonosság igazoló
ellenőrzése a 17. pontban meghatározott okirat ügyvéd részére megküldött eredeti példánya, illetve
hiteles másolata alapján végezhető el.
30.1. Hiteles másolatnak kell tekinteni
a) az okirat belföldi vagy külföldi kiállítója által elkészített és kiadmányozott okiratot,
amely tartalmazza az arra utalást, hogy a kiadmány az eredeti okirattal azonos tartalmú,
b) közjegyző által készített és hitelesített másolatot,
c) a Céginformációs Szolgálat által elektronikus úton kiadott cégkivonatot.

30.2. Egyebekben
külföldön kiállított hiteles másolat abban az esetben fogadható el az
azonosítás és a személyazonosság igazoló ellen&rzése teljesítéséhez, ha
a) magyar konzuli tisztviselő
vagy közjegyző
készítette a hiteles másolatot, és azt ennek
megfelel.
tanúsítvánnyal látta el, vagy
b) magyar konzuli tisztviselő
vagy közjegyző
a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el,
mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy

c)
a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére
feljogosított hatósága készítette, és -
nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése
hiányában -
a magyar konzuli tisztviselő
felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő
aláírását és bélyegzőlenyomatát.

31. A külföldi lakóhellyel rendelkező
ügyfél köteles az Ügyvéd részére írásbeli nyilatkozatot tenni
arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek35 minősül-e. A
33 PSZÁF, MNB, APEH, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, területi ügyvédi kamarák, területi közjegyzői kamarák,
nemesfémkereskedés és árukereskedelmet felügyelő
kereskedelmi hatóság, valamint a vámhatóság szervezeti egysége.
34 Pmt. 14. § (1) bek.
35 Kiemelt közszereplő: az a külföldi lakóhellyel rendelkező
természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az
ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző
egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen
személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Ezen szabály alkalmazásában a) közeli
hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs, b) a kiemelt
közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: ba) bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó
személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet tényleges tulajdonosa
vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; bb) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi
személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára
hoztak létre [Pmt. 4. § (1), (3)-(4) bek.


nyilatkozatnak tartalmaznia kell, a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja36 alapján minősül
kiemelt közszerepl&nek. Erről az Ügyvéd köteles tájékoztatni az Ügyfelet. Az Ügyvéd -
ha a nyilatkozat valódisága kérdéses -
köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály
alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhet.
nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

Más Ügyvéd (szolgáltató) által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadása

32. Az Ügyvéd élhet a Pmt. 17. §-ában foglalt jogosultsággal, a más Ügyvéd vagy más, a Pmt. 18. §
(3) bekezdésében írt szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeit
elfogadhatja. Az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség az
elfogadó ügyvédet terheli.

A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

33. Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése eseténaz Ügyvéd köteles haladéktalanul a területi kamarának bejelentést tenni. A bejelentést a területi
ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személyhez kell megtenni.
33.1. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az Ügyvéd által rögzített adatokat, és
b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
ismertetését,
c) a területi ügyvédi kamara megjelölését, amely illetékességi területén működő
ügyvéd a bejelentést megtette,
d) a bejelentés dátumát.

33.2. A bejelentést a 3. sz. mellékletben rendszeresített formanyomtatványon kell megtenni.
33.3. Az Ügyvéd a bejelentést a területi kamarának védelemmel ellátott elektronikus üzenet,
telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján továbbítja. Ha a
Ügyvéd a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja,
annak beérkezéséről a területi kamara elektronikus üzenet formájában haladéktalanul
értesíti a bejelentést továbbító ügyvédet. Ha az Ügyvéd megítélése szerint a késedelem
veszélyeztetné a bejelentés feldolgozásának az eredményességét, a védelemmel ellátott
elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján
teljesített bejelentést megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell.
33.4. 2008. december 15-étől a bejelentés csak védelemmel ellátott elektronikus üzenetként
továbbítható.
36 A Pmt. 4. § (2) bekezdés hivatkozott pontjai: (fontos közfeladatot ellátó személy): a) az államfő, a kormányfő,a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, b) az országgyűlési képviselő, c) a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság
és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, d) a számvevőszék elnöke, a
számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, e) a nagykövet, az ügyvivő
és a fegyveres
szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás
ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő
testületének tagja.
37 Pmt. 16. § (1)-(2) bek.
38 Pmt. 18. § (3) bek.: Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató
jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1)
bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató
végezte el.
39 Pmt. 23. § (1) bek., 37. § (1) bek.
40 Pmt. 23. § (3) bek.
41 Pmt. 44. § (1) bek. folytán, a Pmt. 23. § 2008. december 15.-t&l hatályos (3) bekezdése


34. Az Alkalmazott a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél teszi meg, és azt a
munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd továbbítja a területi kamarának.
35. Az ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthet.
a külön törvényen alapuló
titoktartási kötelezettsége megsértésének.
36. Az Ügyvédet -
jóhiszeműsége esetén -
akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb
megalapozatlannak bizonyult.

AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS SORÁN ALKALMAZANDÓ MAGATARTÁSI NORMÁK

37. Az Ügyvédnek illetve alkalmazottjának az ügyfél-átvilágítás során körültekint&en, udvariasan,
valamint az egyéb szakmai előírások szem előtt tartásával kell eljárnia.
A KÖZREMHKÖDÉS MEGTAGADÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE ÉS AZ ÜGYLETI MEGBÍZÁS
FELFÜGGESZTÉSÉNEK TILALMA

38. Az Ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést a kívánt szolgáltatás nyújtásában, ha
a) az Ügyfél a személyazonosságának megállapításához nem járul hozzá, vagy ahhoz nem
szolgáltat adatot (14.2. pont),
b) az Ügyfél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy
c) az Ügyvéd az ellen&rzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását

vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs
nyilvántartva,
d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel,
illetve
e) valamely más aggályos körülményt észlel.

39. A 38. pontban írt közreműködés megtagadási kötelezettség kizárja a Pmt. 24.-ában írt lehetőség
szerinti eljárást (az ügyleti megbízás felfüggesztésének lehetőségét).
AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS, ILLETFLEG A BEJELENTÉS KAPCSÁN KELETKEZETT ADATOK
KEZELÉSE, MEGFRZÉSE, VÉDELME, ILLETVE AZ ÉRINTETT ALKALMAZOTTAK VÉDELME

40. Az Ügyvéd az ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat csak a Pmt. 36. § (1)
bekezdésében írt okiratba foglalással, valamint letétkezeléssel kapcsolatos tevékenysége során
használhatja fel, illetve élhet a Pmt. 19. §-ában írt lehetőséggel, és az ügyfél-átvilágítás során
tudomására jutott adatokat megkeresésre, az Ügyfél hozzájárulásával átadhatja más ügyfélátvilágításra
kötelezett ügyvédnek, illetve szolgáltatónak. A Pmt. 19. § szerinti adatközléskor
közölni kell az átvilágítási intézkedés id&pontját is.
41. Az Ügyvéd az adatkezelés során -
természetes személy érintett esetén -
köteles szem előtt
tartani a személyes adatok védelmér&l szóló jogszabályi előírásokat.
42. A 33. pontban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, a
bejelent.
személyéről, a 38-39. pontban írtak megtörténtéről, valamint arról, hogy az ügyféllel
szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek az
42 Pmt. 37. § (2) bek.
43 Pmt. 38. § (4) bek.
44 Pmt. 23. § (9) bek.
45 Ügyvédi törvény 27/D. § (1) bek.


Ügyvéd tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak
tartalma és a bejelent. személye titokban maradjon.

42.1. A 42. pontban írt tilalom nem vonatkozik
a) a területi kamara, valamint a büntet&eljárást lefolytató nyomozó hatóság
tájékoztatására,
b) két vagy több ügyvéd közötti információ felfedésére, feltéve, hogy
ca) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak,
vagy
cb) az érintett ügyvédek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy
hálózaton belül folytatják,
és
cc) tagállambeli vagy harmadik országbeli ügyvéd esetében a Pmt.-ben meghatározott

követelményekkel egyenérték.
követelmények alkalmazandók és a szakmai
titoktartás valamint a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi
követelményekkel egyenérték.
követelmények irányadóak az érintett ügyvédekre.

42.2. A 42.1. ponban írt kivétel megvalósulásakor az Ügyvéd köteles erről értesíteni területi
kamarát.
43. Az Ügyvéd köteles
a) az ellenőrzés során megismert adatok papíralapú másolatát megőrizni,
b) az ellenőrzés megtörténtének tényét az ügy iratai között írásban rögzíteni,
c) központi nyilvántartásból történ.
adatlekérdezés esetén a válasz papíralapú másolatát az ügy
irataitól elkülönítve zártan kezelni és
d) a megkeresésre adott választ elektronikus formában tárolni,
e) az általa vezetett nyilvántartásban a Pmt. 28. §-ában írt adatokat feltüntetni.


44. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során az Ügyvéd birtokába jutott iratok, adatok
nyolc évig őrizendők. Az őrzési kötelezettség eseti megbízás esetén az adatrögzítéstől, tartós
megbízás esetén az üzleti kapcsolat megszűnésétől kezdődik. Az adatokat úgy kell megőrizni,
hogy azokból a változás dátuma, és a változás el&tti adatok is megállapíthatóak legyenek. Az
elektronikus formában őrzött dokumentumot egy számítógépen kívüli adathordozón, biztonsági
másolatban is menteni és kezelni kell.
45. Az ügyvédnek biztosítania kell, hogy az elektronikusan illetve a papír alapon őrzött adatokhoz
jogosulatlan személy ne férhessen hozzá.
46. Az őrzési idő
lejártával az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során az Ügyvéd birtokába
jutott adatokat (beleértve azok biztonsági másolatait is) meg kell semmisíteni.
46 Pmt. 27. § (1) bek.
47 Pmt. 27. § (4)-(5) bek.
48 Pmt. 27. § (6) bek.
49 Pmt. 28. §: 28. § (1) A szolgáltató - az általa vezetett nyilvántartásban - a 7-10. §-ban és a 17. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése
során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát, valamint a 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás
teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az
adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján
birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik. (2) Az 1. § (1)
bekezdésének a)-e), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott
nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elér.
vagy meghaladó összeg.
készpénzben (forintban, illetőleg valutában)
teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.
50 Pmt. 28. §



AZ ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE

47. Az Ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottja a pénzmosásra és a terrorizmus
finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerje, a pénzmosást vagy a
terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illet&leg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti
megbízást felismerje, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény,
körülmény felmerülése esetén az e Szabályzatban és a törvényben írtaknak megfelelően tudjon
eljárni. Ennek keretében köteles a szükséges jogi tájékoztatást az alkalmazottnak megadni, illetve
biztosítani, hogy a területi kamara által esetlegesen szervezett speciális képzési programban az
alkalmazott részt vegyen51. Ezenkívül az Ügyvéd köteles gondoskodni képzési programok
szervezéséről.
AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁST, A BEJELENTÉS TELJESÍTÉSÉT ÉS A NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉT
ELFSEGÍTŐ BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER ISMERTETÉSE

48. Ha az Ügyvéd az ezen Szabályzatban meghatározott kötelezettsége teljesítésére a Szabályzatban
meghatározott keretek között alkalmazottat vesz igénybe, köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus
finanszírozását lehet&vé tevő, illet&leg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás
megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás
vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni. Az
alkalmazott köteles a tudomására jutott gyanús körülményt az Ügyvéddel haladéktalanul közölni.
Az Ügyvéd köteles az alkalmazott jelzéséről feljegyzést készíteni, illetve az alkalmazott e
Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységének ellenőrzését évente legalább egy alkalommal
elvégezni.

AZ ÜGYVÉD KÖTELEZETTSÉGE A KAMARAI ELLENŐRZÉS SORÁN

49. Az Ügyvéd a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására
szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzése során törvényben, valamint a kamarai ellenőrzés
részletes szabályairól szóló kamarai szabályzatban írtak szerint jár el.
50. A jelen Szabályzatban foglaltak megsértése fegyelmi vétségnek, a bejelentési kötelezettség
elmulasztása bűncselekménynek minősülhet. Ha az ügyvéd a Btk. 303.-303/C. §-ában írt
b3ncselekmény törvényi tényállásában írt magatartások valamelyikét elköveti, vagy ilyen
magatartáshoz szándékosan segítséget nyújt, e magatartás szintén büntet.
felelősségre vonást vonhat maga után.
A SZABÁLYZAT HATÁLYA

51. A jelen Szabályzat az Ügyvéd bels.
szabályzataként a Szabályzat Ügyvéd általi átvételének
napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg -
amennyiben az Ügyvéd korábban már rendelkezett
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi
tevékenységre vonatkozó belső
szabályzattal -
a korábbi szabályzatok hatályukat vesztik.
52. Az Ügyvéd 2008. december 31-ig köteles elvégezni azon ügyfelek jelen Szabályzat szerinti
azonosítását is, akikkel fennálló üzleti kapcsolata a Szabályzat hatályba lépését megelőzően
keletkezett, amennyiben az azonosítást még nem végezte el, illetve az elvégzett azonosítás nem
felel meg a jelen Szabályzat el&írásainak.
51 Pmt. 32. §
52 Pmt. 31. §


53. Az Ügyvéd 2009. január 1-jét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni,
amennyiben:
a) az ügyféllel a Pmt. hatálybalépése előtt létesített üzleti kapcsolatot,
b) az ügyfél az ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő
útján nem jelent meg, és
c) az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítás a jelen Szabályzatnak megfelel.
eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

Budapest, 2008. április 14.

Dr. Bánáti János Dr. Gábor László
elnök főtitkár

Mellékletek:

1. Azonosító adatlap
2. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat (formanyomtatvány)
3. Bejelentés a pénzmosásra utaló adatról, tényről, körülményről
4. Beiktatási határozat
53 Pmt. 42. §


1. sz. melléklet
AZONOSÍTÁSI ADATLAP

(formanyomtavány)

Az ügyvéd, ügyvédi iroda neve: ...........................................
címe: .................................................................


I. Természetes személy ügyfél esetén:
A természetes személy adatai:

1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: ................................................................
2. lakcím: .............................................................................................................................................................
tartózkodási hely: ……………………………………………………………………………………………...
külföldi személy esetén magyarországi tartózkodási hely, ha van:…………………………………………...
3. azonosító okmány száma, annak típusa: .........................................................................................................
Szükség esetén:

5. születési hely, idő: ...........................................................................................................................................
6. állampolgárság: ..............................................................................................................................................
7. anyja születési neve: .......................................................................................................................................
II. Jogi személy esetén:
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez.
más szerv adatai

1. Név, rövidített név: ..........................................................................................................................................
2. Székhely, vagy külföldi székhely.
vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe: ................................
...............................................................................................................................................................................
3. Azonosító okirat száma: ..................................................................................................................................
nyilvántartási szám…………………………………………………………………………………………....
Szükség esetén:

4. F.
tevékenységi kör: .......................................................................................................................................
5. Képviseletre jogosultak neve, beosztása: .........................................................................................................
6. Kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok: ...................................................................................
III. Más ügyvéd által képviselt szerződéses vagy ellenérdek.
ügyfél esetén, illetve más szolgáltató által elvégzett
ügyfél-átvilágítás esetén
Az ügyfél-átvilágítást elvégző
ügyvéd/szolgáltató neve:……………………………………………………..…….
címe: …………………………………………………………………………………………………………...……

ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT

•
Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során bemutatott okiratokról a megbízott
ügyvéd másolatot készítsen, és adataimat a megbízás teljesítése keretében kezelje.
•
Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a Pmt. 18.-19. § szerinti, más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágításhoz a
megbízott ügyvéd az átvilágítás során rögzített azonosító adatokat átadja.
…………………………………………………………………………..
Ügyfél aláírása


2. számú melléklet
TÉNYLEGES TULAJDONOSRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT

(formanyomtatvány)

Alulírott …………………………………………………….. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése előírásának megfelel&en nyilatkozom arról, hogy az ügyvédi megbízási szerződéssel kapcsolatban

1. saját nevemben, illetve az általam képviselt ügyfél nevében járok el*
2. más személy tényleges tulajdonos nevében járok el*
* a megfelel.
szöveget kell aláhúzni
Amennyiben az ügyfél más nevében jár el, a tényleges tulajdonos adatai:

Természetes személy esetén:

Név: .....................................................................................................................................................................
Lakcím: ............................................................................................................................................................ .


Állampolgárság: ……………………………………………………………………………………………….

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez.
más szerv esetén:

Név, rövidített név: ............................................................................................................................................


Székhely vagy külföldi székhely.
vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe: ..................................
............................................................................................................................................................................


Egyéb adat:
………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………….
ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT


•
Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során bemutatott okiratokról a megbízott
ügyvéd másolatot készítsen.
•
Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a Pmt. 18.-19. § szerinti, más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágításhoz a
megbízott ügyvéd az átvilágítás során rögzített azonosító adatokat átadja.
…………………………………………………………………………..
Ügyfél aláírása


3. számú melléklet
BEJELENTÉS
A PÉNZMOSÁSRA VAGY A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁRA UTALÓ ADATRÓL, TÉNYRŐL VAGY
KÖRÜLMÉNYRŐL


(formanyomtatvány)

Címzett: ……………………. Kamara

……………………………………………………………………………………………….

1. Az érintett ügyvéd neve, címe:
1.1. Az észlelés időpontja: ...................................................................................................................................
1.2. A bejelentés időpontja: ................................................................................................................................
1.3. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, beosztása, telefonszáma: .....................................................
2. A gyanús ügyfél azonosító adatai
A. természetes személy esetén
1. családi és utóneve (születési név), házassági neve: ..........................................................................................
2. lakcíme: ............................................................................................................................................................
3. születési helye, ideje: .......................................................................................................................................
4. állampolgársága: ..............................................................................................................................................
5. anyja születési neve: .........................................................................................................................................
6. az azonosító okmányának típusa és száma: ....................................................................................................
(külföldi természetes személy esetében az 1-6. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján
megállapítható adatok, valamint a magyarországi tartózkodási hely;)
B. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez.
más szervezet esetén
1. neve, rövidített neve: ........................................................................................................................................
2. székhelye, külföldi székhely.
vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe: ..................................
..............................................................................................................................................................................
3. főtevékenysége: ...............................................................................................................................................
4. azonosító okiratának száma: ...........................................................................................................................
5. képviseletére jogosultak neve és beosztása: .....................................................................................................
6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai: ..................................................................................
C. az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatok:
A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetése:

...........................................................................................................................................................................................


............................................................................................................................................................................................


............................................................................................................................................................................................


............................................................................................................................................


………………………………………………………………………………………………….


4. sz. melléklet
BEIKTATÁSI HATÁROZAT*
AZ EGYSÉGES SZABÁLYZAT BELSŐ
SZABÁLYZATKÉNT TÖRTÉNŐ
ÁTVÉTELÉRŐL


Az ügyvéd, egytagú ügyvédi iroda neve:
…………………………………………………………………………………………………

Az ügyvéd, egytagú ügyvédi iroda irodájának címe: …………………………………………

Az ügyvéd kamarai lajstromszáma: ………………………….………………………………..

Az ügyvéd igazolványának száma: ……………………………………………………………

Az egytagú ügyvédi iroda nyilvántartási száma: ……………………………………………..

Alulírott ………………………………………………., mint a fent megjelölt szolgáltató a mai
nappal a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 38. § (1) bekezdés alapján
kiadott Egységes szabályzatot belső
szabályzatként hatályba léptettem.

…………………………….., 2008. ………………………………..

……………………………………………………….
ügyvéd

*(A beiktatási határozatot két példányban az ügyvéd az Egységes szabályzat átvételekor írja alá, egy példány a területi
kamarát, egy példány az ügyvédet illet meg.)