A Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzata PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator
2009. szeptember 07. hétfő, 12:18
 
A Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzata.
A Magyar Ügyvédi Kamara
5/2008. (X.27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III.22.) MÜK
SZABÁLYZATA
AZ ÜGYVÉDI HIVATÁS ETIKAI SZABÁLYAIRÓL ÉS ELVÁRÁSAIRÓL
1. A szabályzat célja
2. A szabályzat hatálya
3. Az ügyvéd feladata
4. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége
5. Az összeférhetetlenség
6. A megbízási jogviszony
7. Az okiratszerkesztés
8. A véd kötelességei
9. Az ügyvédi megbízási díj
10. Az ügyvédi iroda
11. Az ügyvédi reklám
12. Az ügyvéd kapcsolata a hatóságokkal, a megbízóval és az ellenérdek ügyvéddel
13. Az ügyvédek egymás közötti kapcsolata
14. Az ügyvéd és az ügyvédi kamara kapcsolata
15. Az etikai elvárások
16. Hatálybaléptet rendelkezések
Az ügyvédekr l szóló 1998. évi XI.tv. 112.§ (1) bekezdésének a. pontjában kapott felhatalmazás
alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes ülése az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól a
következ szabályzatot alkotta:
Preambulum
Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a
társadalomban. Az európai jogi hivatás széleskör en elismert és tiszteletben tartott alapelvei
nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes m ködéséhez, a joghoz való hozzáféréshez és a
tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. A magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben
tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) által elfogadott európai jogi hivatás chartáját,
mely az ügyvédi hivatás alapelveit és alapértékeit az alábbiakban határozta meg:
1.
Az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében
2.
Az ügyvéd joga és kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a
hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget
3.
Különböz ügyfelek között, illetve az ügyfél és az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése
4.
A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve
5.
Az ügyfél iránti h ség
6.
Tisztességes díjak megállapítása
7.
Az ügyvéd szakmai hozzáértése
8.
Kollégák tisztelete
9.
A jogállam és a tisztességes igazságszolgáltatás tisztelete
10.
A jogászi hivatás önszabályozása
1. A szabályzat célja
1. Jelen szabályzat meghatározza azokat a
a./ magatartási normákat, amelyek vétkes megszegése fegyelmi eljárást von maga után, valamint
b./ azon elvárásokat, amelyek az ügyvédségbe vetett közbizalom megtartása és a hivatás méltóságának
további er sítése érdekében minden ügyvédt l elvárható. Ezen elvárások kirívó megsértése fegyelmi
eljárást vonhat maga után.
2. A szabályzat hatálya
2/1. Az ügyvédi etikai szabályok hatálya kiterjed az ügyvédi kamarába (a továbbiakban: kamara)
felvett ügyvédre, valamint névjegyzékbe vett európai közösségi jogászra, külföldi jogi tanácsadóra,
alkalmazott ügyvédre és ügyvédjelöltre. (Személyi hatály.)
2/2. A szabályzat hatálya kiterjed a külföldön elkövetett cselekményekre is. (Területi hatály.)
3. Az ügyvéd feladata
3/1. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - el segíti megbízója
jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közrem ködik abban, hogy az ellenérdek
felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el. [Az ügyvédekr l szóló 1998. évi XI. tv. (a továbbiakban:
Üt.) 1. §]
3/2. Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan
kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti. Az ügyvédnek hivatását a legjobb
tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében
köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Az ügyvéd nem m ködhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethet össze, így különösen ha a
közrem ködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály
megkerülésére irányul. [Üt.3.§ (1-3) bek.]
3/3. Az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A
rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, els sorban ügyfele tényel adásainak szem
el tt tartásával lássa el. A védelmet ellátó ügyvéd védence tényel adásához kötve van.
3/4. Tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével.
4. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége
4/1. Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illet en, amelyr l a
hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási
jogviszony fennállásától, és az ügyvédi m ködés megsz nése után is fennmarad.
A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában lev egyéb iratra is, ha ez
a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az
ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem
akadályozhatja.
A megbízó, a jogutódja és a törvényes képvisel je a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
Az olyan tényr l és adatról, amelyr l mint véd szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott
ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként. A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra
és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségvisel ire és alkalmazottaira megfelel en
irányadó. [Üt. 8 §.(1-4) bek.]
4/2. A megbízott ügyvéd fegyelmi felel sséggel tartozik azért, hogy a jelen szabályzat hatálya alá nem
tartozó alkalmazottait és segít it a titoktartásra megfelel módon kötelezze.
4/3. A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles meg rizni.
4/4. Az ügyvéd különösen köteles tiszteletben tartani a másik ügyvédet terhel titoktartási
kötelezettséget, a titoktartás alá tartozó adatot, tényt nem fürkészheti ki, ilyet jogellenesen nem
szerezhet, illetve nem használhat fel.
4/5. Az ügyvéd csak akkor tehet tanuvallomást, ha részére a titok jogosultja felmentést adott. A véd i
titokról viszont az ügyvéd tanúvallomást nem tehet, és az általa rzött véd i titkot tartalmazó iratot a
hatóságnak nem adhatja át. A véd i titok megtartása a titokról rendelkezni jogosult személy
bármilyen nyilatkozatától függetlenül kötelez .
4/6. Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult
a) a megbízó,
b) az, aki a megbízás szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képez tényt vagy adatot az
ügyvéd tudomására hozta, a megbízási szerz dés létrejöttét l függetlenül,
c). harmadik személy javára szóló megbízási szerz dés esetén a megbízó az általa közölt tény
tekintetében, egyebekben a képviselt fél,
d). az örökös, a jogutód, illetve a bíróság által kijelölt felszámoló.
4./7. Titoktartási kötelezettség terheli
a) a megbízott ügyvédet, a megbízott ügyvédi iroda tagjait, a megbízottal együttm köd külföldi jogi
tanácsadót és mindazokat, akik az ügy ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segít jeként az
ügyvédi titok birtokába juthattak;
b) a fegyelmi és el zetes vizsgálati ügyben eljáró személyeket;
c) a kamarai szervek mindazon tisztségvisel it és alkalmazottait, akik az ügyvédi titoknak min sül
tényr l hivatali m ködésük során tudomást szereztek.
4/8. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, a
felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az
ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerz dés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a
titok megismerésére.
4/9. Kivételek a titoktartási kötelezettség alól:
a) Az ügyvédi kamara által indított fegyelmi és fegyelmi vizsgálati ügyben az ügyvédet nem terheli
titoktartási kötelezettség sem a kamarai szervek, sem az ügyet elbíráló bíróság irányában.
b) Ha az ügyvéd ellen a titokról rendelkezi jogosult személy, hatóság vagy bíróság el tt eljárást
kezdeményez, azt úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az egyébként titoktartásra
kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben a titoktartási kötelezettség alól mentesüljön, ide nem
értve a véd i titoktartási kötelezettséget.
c) Ha az ügyvéd azonos ügyben több ügyfél képviseletét vagy védelmét látja el, akkor az általa
képviseltek irányában titoktartási kötelezettség nem terheli abban a körben, ahol a képviseltek
tényel adása az ügy érdemében egyez . Erre a tényre a képviselteket a megbízás adásakor
figyelmeztetni kell, ha a megbízást nem együttesen adják.
d) Ha a megbízás adásakor a megbízó a személyazonosságát illet en az ügyvédet megtévesztette, a
titokról rendelkezni nem jogosult.
e) Ha törvény az ügyvédi titoktartási kötelezettségr l az Üt.-t l eltér en rendelkezik.
4/10. Ezen szabályok irányadók azokra is, akiket ügyvédi titoktartási kötelezettség terhel.
4/11. Ügyvédi irodában tartandó házkutatás esetén az ügyvéd - a lehet ségekhez képest - értesítse a
kamara elnökét.
5. Az összeférhetetlenség
5/1. (1) Az ügyvéd
a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más
jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztvisel , közjegyz és f állású polgármester,
b) nem végezhet személyes közrem ködéssel vagy korlátlan anyagi felel sséggel járó vállalkozói
tevékenységet.
(2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá
a) a tudományos, m vészeti és sport tevékenység,
b) az oktatói tevékenység,
c) a nem igazságügyi szakért i tevékenység,
d) a választott bírói tevékenység,
e) az országgy lési, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási önkormányzati képvisel i
jogviszony,
f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyel -bizottsági tagság,
g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.
Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezését l számított 15 napon belül köteles az
ügyvédi kamarának bejelenteni[Üt.6.§ (1-3) bek.]
5/2. Az összeférhetetlenségi bizottság állásfoglalása, illetve a kamara elnökségének
összeférhetetlenségi ügyben hozott határozata a szabályzat hatálya alá tartozókra és az eljáró fegyelmi
szervekre kötelez .
5/3. Az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet sem, amely tételes összeférhetetlenségi szabályt
nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát sérti.
5/4. Az összeférhetetlenségi szabályokba nem ütköz , nem ügyvédi tevékenységet az ügyvédi hivatás
gyakorlásától egyértelm en el kell különíteni.
5/5. Ha az ügyvédet állami, társadalmi vagy egyéb szervezet tisztségvisel jévé, tagjává választják, ezt
a min ségét sem saját, sem ügyfelei érdekében el nyök szerzésére nem használhatja fel. Ügyvédi
tevékenysége során ezen min ségének megjelölését nem használhatja.
5/6. Az ügyvéd két évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozóhatóságnál,
amelynél az ügyvédi kamarai tagsága el tt bíró, ügyész vagy nyomozóhatóság tagja volt. [Üt. 7. §.]
5/7. Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként,
ügyészként, közjegyz ként, közjegyz helyettesként vagy nyomozóhatóság tagjaként eljárt. [Üt. 25. §
(4) bekezdés]
5/8. Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.
Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy
között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony
(szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megsz nt, és munkavállalóként az ügy
intézésében nem vett részt.
A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést
adhat. [Üt. 25. § (1-3) bekezdés]
5/9. Összeférhetetlen az ügyvédi hivatás gyakorlásával minden olyan tevékenység, mely az ügyfél
megbízásának teljesítése során összefüggésbe hozható az ügyvéd korábbi állami, önkormányzati,
társadalmi vagy egyéb szervezetnél betöltött tisztségével vagy attól kapott megbízásával. Ilyen
esetben az ügyvéd a megbízást nem fogadhatja el.
5/10. Az ügyvédnek tilos olyan látszatot keltenie, hogy korábbi pozíciója miatt az
ügyvédénél eredményesebb lehet.
5/11. Az összeférhetetlenségi szabályok a korábbi megbízó, illetve munkáltató el tti eljárásra is
irányadók.
5/12. Ha ügyvédi irodában m köd ügyvéd olyan megbízást kíván elvállalni, melyben az ellenérdek
ügyfél megbízását ugyanazon iroda másik tagja látja el, úgy a megbízás elvállalásakor, illetve az
érdekellentétr l való tudomásszerzéskor az ellenérdek feleket tájékoztatni kell. Az ügyvédi iroda
alapító okirata kizárhatja, hogy az iroda tagja olyan megbízást vállaljon, ahol az ellenérdekü felet az
iroda másik tagja képviseli.
5/13. a) Az ügyvéd nem vállalhat perbeli képviseletet gazdasági társaság, épít közösség, polgári jogi
társaság vagy egyéb szervezet tagjainak egymás közötti perében, továbbá a közös képvisel vagy a
képviseletre jogosult által bármelyik tag ellen indított perben, ha az alapító okiratot, társasági
szerz dést vagy egyéb létesít okiratot az ügyvéd készítette, vagy készítése során meghatározó módon
közrem ködött, és a per tárgya a szerz désb l ered jogokkal vagy kötelezettségekkel kapcsolatos,
kivéve, ha mindegyik fél önálló jogi képvisel vel járt el az okirat készítése során.
b) Ha az ügyvéd tartós megbízási jogviszony keretében gazdasági társaság, polgári jogi társaság,
társadalmi szervezet, egyéb szervezet képviseletét ellátta, úgy azok szétválása esetén az ebb l ered
jogvitákban egyik ellenérdek felet sem képviselheti. Nem kizárt azonban az ügyvéd közrem ködése
a szétválás során szükségessé váló okiratok elkészítésében, valamint a peren kívüli egyezség
létrehozásában.
c) Ha az ügyvéd gazdasági társaság egy vagy több ügyét akár eseti, akár tartós megbízás alapján látta
el, függetlenül attól, hogy a megbízást részére ki adta, nem járhat el a társaság és a megbízást
ténylegesen részére adó vezet tisztségvisel között keletkez jogvitában. Ebben az esetben sem
kizárt az ügyvéd közrem ködése peren kívüli egyezség megkötésénél.
5/14. Ha az ügyvéd felek megbízásából szerz déskötésében m ködik közre, és azok részére
együttesen fejt ki okirat-szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerz désb l keletkez
jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el, kivéve ha az ellenérdekü felet a szerz déskötésnél
másik ügyvéd képviselte.
5/15. Az ügyvéd nem szerkesztheti és ellenjegyzésével nem láthatja el azt a szerz dést, amelyben
maga szerz d fél. Amennyiben valamelyik szerz d fél az ügyvéd hozzátartozója, ezt a tényt a
szerz d felekkel külön közölni kell.
6. A megbízási jogviszony
6/1. Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése
alapján is eljárhat.
Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás
tartalmában, a megbízási díjban és az el relátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását
is kiköthetik.[Üt.22-23. §.(1 ) bek.]
6/2. Ha az ügyvéd ingatlanközvetít , illetve harmadik személy által adott tartós megbízás alapján jár
el, köteles írásbeli megbízással rendelkezni attól a személyt l is, akinek az érdekében eljár.
6/3. A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el. A
megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott
részfeladatot lát el.
Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála m köd külföldi jogi
tanácsadó, továbbá más ügyvéd közrem ködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a
megbízás létrejöttekor írásban kizárta.[Üt. 23. §.(3- 5) bek.]
Az ügyvéd a kapott megbízásról vagy annak megsz nésér l az eljáró bíróságot vagy más hatóságot
köteles nyomban értesíteni, illetve meghatalmazását az iratokhoz becsatolni.
6/4. a) Az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése jogszabály megsértésével jár,
vagy a közerkölcsbe ütközik.
b) Az ügyvéd ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját, illetve közeli hozzátartozója
javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban jogügyletet csak az illetékes
kamara elnökségének hozzájárulása után köthet. E tilalom nem vonatkozik az ügyvédi megbízási díj-
megállapodásra.
c) Az ügyvéd a büntet eljárásban az óvadék általa történ el legezésére megállapodást nem köthet.
d) Ha a megbízónak már van más ügyvédje, az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a
korábbi megbízás megsz nését a megbízó igazolta, vagy a korábbi ügyvéd az együttes megbízáshoz
hozzájárult.
6/5. Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. A
meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kez leg kell aláírnia.
A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erej magánokirat.
Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes
bizonyító erej magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó
a megbízás létrejöttét el ttük elismerte.
A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy
szabályszer ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában
annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kit nik.[Üt. 26.§.]
6/6. (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás
nélkül, írásban felmondhatja.
A felmondási id a megbízó értesítését l számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási id alatt is köteles
a megbízó érdekében eljárni.
(2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1) és (2) bekezdést l eltér en
rendelkezhetnek.
(4) Az ügyvéd a megbízás megsz nését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak
írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.
(5) A megbízás az (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül megsz nik
a) a megbízás teljesítésével,
b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
c) a megbízó jogutód nélküli megsz nésével,
d) az ügyvéd kamarai tagságának megsz nésével.
(6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megsz nésér l haladéktalanul
értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebb l ered en jogaik és
kötelezettségeik keletkeztek.
(7) Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83.§) tagjaként folytatja, a megbízás nem sz nik
meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját
haladéktalanul, de legkés bb azt 15 nappal megel z en, illet leg a (3) bekezdés szerint meghatározott
felmondási id kezdete el tt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2) és (3) bekezdésben foglalt
lehet ségekr l. [Üt. 24. §.]
6/7.(1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillet
megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illet leg felmondása után - a
(2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
(2) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az
ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekr l szóló nyugtákat és az
eljárása szabályszer ségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen
iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.
(3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillet megbízási díjat és
költségtérítést nem fizették meg. [Üt. 29. §]
6/8. Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy sz nik meg, hogy ügyvédi tevékenységét
tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerz désben megbízottá
válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról a megbízóját a 24 § (7) bekezdés szerint
köteles értesíteni. [Üt. 74. § (4) bekezdés]
6/9. Az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ett l csak kivételes esetben
és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való el zetes megbeszélésre nem volt lehet sége, és a
túllépés az ügyfél érdekében történik. Err l az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell.
6/10. Az ügyvéd a megbízás teljesítése érdekében a jogszabályok keretei között jogosult önálló
adatgy jtésre.
7. Az okiratszerkesztés
7/1. Tilos jogszabályba ütköz vagy jogszabály kijátszását célzó okiratot szerkeszteni, vagy annak
szerkesztésében közrem ködni.
7/2. Ha az okirat nem ellenjegyzéshez kötött, az ügyvéd akkor is köteles az okiraton feltüntetni, hogy
az okiratot szerkesztette, kivéve ha az ügyfél ennek mell zését irásban kérte.
7/3. Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a./ az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel és
b./ az okiratban megjelölt fél az okiratot el tte, vagy helyettese (Üt. 23. § (5) el tt írta alá, illet leg
aláírását el tte, vagy helyettese el tt sajátkez aláírásának ismerte el.[Üt. 27. §.(1 ) bek.]
A (3) bekezdés b. pontjában foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró
esetében aki az okiratot külföldön írta alá és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint
hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyz hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek
ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.
Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat
el
az irodája közrem ködésével jött létre.[Üt.27. §.]
7/4. Az ügyvéd az általa szerkesztett okirat egy eredeti példányát iratai között köteles meg rizni, ett l
végrendelet esetén az ügyfél hozzájárulásával el lehet térni.
7/5. Az ügyvéd a megbízás során köteles megbízóját kioktatni a szerz déssel kapcsolatos minden
lényeges körülményr l és feltételr l.
7/6. Az ügyvéd köteles a szerz d felek személyazonosságáról megfelel módon meggy z dni.
7/7. Az ingatlannal kapcsolatos okiratok esetében az ügyvéd köteles
a) az okirat szerkesztése el tt 30 napnál nem régebbi, a jogszerz fél, illetve az ügyvéd vagy az
ügyvédi iroda által beszerzett hiteles tulajdoni lap meglétér l gondoskodni és azt vagy az arról
készített másolatot iratai között meg rizni.
b) felhívni a figyelmet azokra a jogi problémákra, melyek esetleg az elintézetlen széljegyb l
adódhatnak,
c) az általa készített és az eredeti aláírásokkal ellátott okirati példányokon a kamara által nyilvántartott
szárazbélyegz jét használni.
8. A véd kötelességei
8/1. Ha a véd i megbízás az el z véd megbízásának érintetlenül hagyása mellett történik, úgy err l
a szándékról haladéktalanul köteles a korábbi véd t tájékoztatni, annak véleményét kikérni, és
elutasító magatartás esetén a megbízás elvállalását megtagadni.
Közös védelem létrejötte esetén a véd k együttm ködésre kötelesek.
8/2. a) Érdekellentétben lév személyek védelmére szóló megbízást, illetve kirendelést az ügyvéd nem
fogadhat el.
b) Ha az érdekellentét utóbb merül fel, úgy az ügyvéd köteles az adott ügyben valamennyi
megbízásról lemondani, illetve valamennyi kirendelés alól a felmentését kérni.
c) Azonos ügyben történ több védelem ellátása esetén a megbízás létrejöttekor a megbízót
tájékoztatni kell arról, hogy ha utóbb érdekellentét merül fel, akkor a véd nek a megbízásról vagy a
kirendelésr l le kell mondania.
8/3. Ha a megbízáskor már más véd t rendelt ki a hatóság, akkor a meghatalmazott véd köteles err l
a tényr l a kirendelt véd t haladéktalanul értesíteni.
8/4. A megbízás elfogadását vagy a kirendelés átvételét követ en haladéktalanul csatolni kell a
meghatalmazást, illetve jelentkezni kell a kirendel hatóságnál, tájékoztatást kell kérni, és
haladéktalanul kezdeményezni kell az el zetes letartóztatásban lév ügyféllel a személyes kapcsolat
felvételét. A személyes szabadság korlátozásának ideje alatt a véd a terhelttel a szükséghez képest
tartson kapcsolatot.
8/5. A véd kirendelés esetén is köteles legjobb tudása és lelkiismerete szerint eljárni. A kirendelt
véd jogosult a megbízás lehet ségér l az érintettet felvilágosítani.
8/6. A véd köteles ügyfelét az ügy állásáról és a várható eljárási cselekményekr l, valamint jogi
lehet ségeir l és kötelezettségeir l tájékoztatni.
A hozzátartozók tájékoztatásánál figyelemmel kell lenni az ügyfél érdekeire és az ügyvédi titokra.
8/7. Az ügyvédi beszél k lebonyolítása során a véd minden körülmények között tartsa be a
fogvatartó intézet szabályait, de követelje meg véd i jogainak maradéktalan érvényesülését.
8/8. A véd feladata teljesítése során nem kerülhet ellentétbe ügyfele tényel adásaival; ügyfele
tagadása esetén nem tanúsíthat olyan magatartást, mely azt a látszatot keltheti, hogy a terhelt
ártatlansága tekintetében kételyei lennének.
8/9. A véd ügyfele érdekében értekezhet, valamint információkat cserélhet véd társaival, ügyvédi
titkot képez adatokat azonban csak ügyfele hozzájárulásával közölhet véd társával. Kerülnie kell
olyan terhelttársakkal való bármiféle közvetlen érdemi megbeszélést, akiknek véd jük van.
8/10. A véd éljen a jogorvoslat lehet ségével minden olyan esetben, amikor annak jogi lehet sége
fennáll és védence is élt ezzel, egyebekben is, ha önállóan bejelentett jogorvoslatával védence érdekeit
szolgálja.
8/11. A megbízás megsz nésér l a hatóságot köteles a véd haladéktalanul értesíteni, annak okát
azonban nem jelölheti meg.
9. Az ügyvédi megbízási díj
9/1. A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható
díjról és költségekr l. Az ügyvéd az átvett pénzr l bizonylatot köteles adni ügyfelének. Ha ügyvéd
szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell.
9/2. Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy
egyéb szolgáltatás követelése.
9/3. Ha a megbízás a teljesítése el tt sz nik meg, az ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal
elszámolni, a megbízás megsz néséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja.
9/4. (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzr l vagy egyéb értékr l a megbízót
haladéktalanul értesíteni.
(2) Az ügyvéd az átvett pénzb l beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és
költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót
írásban köteles értesíteni.
(3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha
a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,
b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c) más jogszabály a beszámítást tiltja. [Üt. 28. §]
9/5. Ha az ügyvéd önkormányzat, társadalmi szervezet vagy más ilyen jelleg közhasznú szervezet
felkérésére díjazás nélkül jogi szolgáltatást nyújt, úgy ezt a szolgáltatást igénybe vev személyt l nem
fogadhat el díjazást. Az ügyvéd ekkor is köteles figyelembe venni az összeférhetetlenségi szabályokat,
valamint tilos e tevékenységét ügyfelek szerzésére, illetve reklám céljára felhasználnia.
9/6. Az ügyvéd nem oszthatja meg a megbízási díját olyan személlyel, aki nem ügyvéd, kivéve azt az
esetet, mikor az Európai Gazdasági Térság azon tagállamának szabályai, melyhez az ügyvéd tartozik,
megengedik ügyvéd és egyéb személyek társulását.1 Csak végrehajtható okiratban megállapított
ügyvédi megbízási díj engedményezhet illetve faktorálható.
10. Az ügyvédi iroda
10/1. Az ügyvéd köteles az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséget
fenntartani. Az iroda alkalmassági feltételeinek részletes szabályait a területi kamarák állapítják meg.
10/2. Az ügyvéd kizárólag annak a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát, amely
kamarának tagja. Más kamara területén ügyfeleket nem fogadhat.
Az ügyvéd az ügyfelek folyamatos fogadását kizárólag ügyvédi irodájában végezheti.
10/3. Tartós megbízás esetén a gazdasági szervezet m ködési helyén kialakított ügyvédi munkahely
nem ütközik a fenti tilalomba. Az ügyvéd ezen a munkahelyen azonban csak akkor fogadhat más
ügyfelet, ha a munkahelyet irodaként, illetve alirodaként a kamara engedélyezte.
10/4. Az ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy a részére küldött postai küldeményeket - tartós
távolléte esetén is - folyamatosan kézbesíteni lehessen.
11. Tájékoztatás az ügyvédi tevékenységr l (ügyvédi reklám) és az ügyvédi honlap
11/1. Az ügyvéd jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve,
hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezet és nem sérti a jelen Etikai Szabályzat Preambulumában
megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket.
11/2. Az ügyvéd tevékenységére vonatkozó tájékoztatás nem ütközhet a tisztességtelen piaci
magatartás tilalmára, a gazdasági reklámra, az elektronikus úton közzétett reklámokra vonatkozó
jogszabályok és a jelen Szabályzat rendelkezéseibe.
11/3. Az ügyvéd a tevékenységére vonatkozó tájékoztatás (reklámozás) során fokozott gondossággal
és körültekintéssel köteles biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás
méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi reklámnak összeegyeztethet nek kell lennie az
ügyvédnek az igazságszolgáltatásban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.
11/4. Az ügyvédi reklám
a) nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat,
b) nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés
érdekében,
c) nem tehet a min ségre, eredményességre illetve díjazásra vonatkozó összehasonlítást más
ügyvéddel,
d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára (pl. a megnyert perek számára, arányára), az
ügyfelek számára illetve fontosságára,
e) nem használhatja ki a (potenciális) ügyfél kiszolgáltatott (kényszer-) helyzetét, így különösen az
ügyvéd nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenség vagy az ügyfél ítél képességét
súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos
döntését befolyásolja.
1
Megegyezik a CCBE Etikai Kódex 3.6.1 pontjával.
11/5. Az ügyvéd, ügyvédi iroda Interneten való megjelenése (pl. az ügyvédi honlap megnyitása és
fenntartása) általánosságban nem ütközhet a jelen Szabályzat rendelkezéseibe.
11/5.1. Az ügyvédi honlap elnevezése során a MÜK Névhasználati Szabályzatának rendelkezései
irányadók. Az ügyvédi honlap elnevezése nem tartalmazhat olyan elemet, amely az Interneten való
keresés során az ügyvéd javára más ügyvédekkel szemben tisztességtelen el nyt eredményez vagy
amely a hivatás gyakorlása során szokásosan használt általános megjelölés használatát más ügyvédek
számára nem tenné lehet vé.
11/5.2. Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv. (Nem tartható fenn a honlaplátogatások
számát a nyilvánosság számára hozzáférhet módon feltüntet számláló, illetve nem gy jthet k a
látogatók elektronikus levélcímei sem).
11/5.3. Az ügyvédi honlapon - a jogszer felhasználásra vonatkozó engedély birtokában - az ügyvédi
hivatás alapelveivel és alapértékeivel összeegyeztethet szerz i (pl. zene, irodalmi, audiovizuális stb.)
m veket lehet felhasználni a honlap grafikai szerkesztéséhez és felépítéséhez.
11/5.4. Az ügyvédi honlap nem tartalmazhat a hivatás méltóságával össze nem egyeztethet hatáskelt
szlogent. Az ügyvédi honlaphoz nem kapcsolható a képerny n látható bármely reklám közlésre
szolgáló felület ("banner").
11/5.5. Az ügyvédi honlapon csak szakmailag indokolt és az ügyvédi hivatás méltóságával
összeegyeztethet ún. "hyperlink" helyezhet el. Más ügyvédi honlapra utalás esetén a Kamara
felhívására az ügyvéd, ügyvédi iroda köteles a kapcsolás indokoltságát alátámasztó tényeket igazolni.
11/5.6. Az ügyvédi honlap nyitólapján jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a Kamara által
jóváhagyott egységes szöveg tájékoztatást és a Kamara honlapjára közvetlen kapcsolódást biztosító
hyperlinket.2
11/5.7. Az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél a honlapon nem nevezhet meg. Ez nem zárja ki
azt, hogy tevékenysége ismertetése körében az ügyvéd az általa ellátott ügy típusát általánosságban
megjelölje (pl. biztosítási ügyek, házassági bontóperekben képviselet stb.).
11/5.8. Az ügyvéd, ügyvédi iroda felel sséggel tartozik az ügyvédi honlap tartalmáért. Külföldi
ügyvéddel, ügyvédi irodával, európai közösségi jogásszal illetve külföldi jogi tanácsadóval,
könyvvizsgáló, illetve más bel-, vagy külföldi gazdálkodó szervezettel, illetve egyéb jogi személlyel
vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezettel bármely jogviszonyban együttm köd ügyvéd
felel séggel tartozik a vele együttm köd k honlapjának a magyar ügyvédre vonatkozó tartalmáért is.
11/6. Az ügyvéd, ügyvédi iroda köteles a megbízó rendelkezésére bocsátani az alábbi információt:
(a)
az ügyvéd, ügyvédi iroda neve, az ügyvédi tevékenység végzésének jogi formája (egyéni
ügyvéd vagy ügyvédi iroda), irodájának (és alirodájhának, amennyiben van) címe, telefon-, telefax
száma és e-mail címe;
(b)
az ügyvéd bejegyzését nyilvántartó kamara neve és címe;
(c)
az ügyvéd, ügyvédi iroda EU ÁFA száma;
2
A hyperlink javasolt szövege: "„Ezt a honlapot ________a ________Ügyvédi Kamarában bejegyzett
ügyvéd / iroda / európai közösségi jogász tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és bels
szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a
www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.”
12. Az ügyvéd kapcsolata a bíróságokkal, a hatóságokkal, a megbízóval és az ellenérdek
ügyvéddel
12/1. Az ügyvéd köteles betartani a bírósági és hatósági eljárás, különösen a bírósági tárgyalás
rendjét, és hasson oda, hogy azt az ügyfelei is betartsák. Az ügyvéd köteles tiszteletben tartani a
bíróság méltóságát.
12/2. Az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás
alapvet en bizalmi jellegére.
A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az
ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és
a bizonyítékok beszerzésének szükségességér l.
12/3. Az ügyvéd nem keltheti személyének olyan hírét vagy látszatát, hogy egyes bíróságoknál illetve
hatóságoknál az ügyben vagy egyes ügyekben a többi ügyvédnél kedvez bb eredményt tud elérni,
vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni.
12/4. Az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával,
személyes kapcsolattartás mell zésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az
ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.
12/5. Az ügyvéd abban az esetben, ha az ellenérdek félnek jogi képvisel je van, csak általa lépjen
kapcsolatba a másik féllel, kivéve ha annak jogi képvisel je hozzájárul a jelenléte nélküli
tárgyaláshoz.
12/6. Ha az ellenérdek féllel való tárgyalás szükségessége felmerül, err l az ügyvéd köteles a saját
megbízóját haladéktalanul tájékoztatni.
Az ügyvéd az ellenérdek féllel közvetlenül is kapcsolatba léphet, ha annak nincs jogi képvisel je,
illetve a megjelölt jogi képvisel je a hozzáintézett felhívásra a megadott határid n belül nem válaszol.
12/7. Az ügyvéd csak bírósági végrehajtó vagy más hatóság által végzett végrehajtásnál lehet jelen.
Nem m ködhet közre birtokháborításnak min sül cselekménynél.
13. Az ügyvédek egymás közötti kapcsolata. Közvetítési díj.
13/1. Az ügyvédnek kerülnie kell a másik ügyvédet sért megjegyzéseket, a másik ügyvéd lejáratását.
13/2. Az ügyvéd a peren kívüli egyezséggel kapcsolatos levelezését vagy ajánlatát az eljárásban
felhasználhatja, kivéve ha ezt az ellenérdek fél jogi képvisel je el zetesen írásban kizárta.
Az ügyvéd az ellenérdek fél jogi képvisel jét l érkezett levélre, ajánlatra vagy megkeresésre az
ügyfelével történ egyeztetés után késedelem nélkül válaszoljon.
13/3. Az ügyvéd távolléte esetén büntet ügyben, pártfogó ügyvédként vagy ügygondnokként
helyettesítésér l köteles gondoskodni, polgári perben - az ügy természetét l függ en - intézkedik
helyettesítésér l.
13/4. Ha a megbízás felmondással történ megsz nését követ en az ügyfél másik ügyvédet bízott
meg a képviseletével, az ügyvéd köteles az új megbízott ügyvéd megkereséseire az ügy eredményes
képviselete érdekében a szükséges felvilágosításokat megadni.
13/5. Az ügyvéd a korábban eljárt ügyvéd munkájával kapcsolatban ügyfele elött csak eltér jogi
álláspontját közölheti, a korábbi ügyvéd müködését nem min sítheti
13/6. Az ügyvéd köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formájától.
13/7. Az ügyvéd más ügyvédt l vagy bármely más személyt l nem követelhet illetve nem fogadhat el
semmiféle ellenszolgáltatást azért, hogy az adott ügyvédet említette vagy ajánlotta az ügyfélnek,
illetve az ügyfelet hozzá irányított.3
13/8. Az ügyvéd nem vehet igénybe ügyfélszerzés érdekében közvetít t (felhajtót).
14. Az ügyvéd és az ügyvédi kamara kapcsolata
14/1. Az ügyvéd a kamarai szervek szabályzatait, iránymutatásait, határozatait tevékenysége
folytatásánál köteles betartani.
14/2. Az ügyvéd köteles eleget tenni a kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai bels
szabályozáson alapuló - eseti felhívásának; az ügyvédi felel sségbiztosító biztosítási kárrendezési
eljárása során az ügyvédi felel sség fennállását, illetve mértékét befolyásoló tárgykörben küldött
válaszadási és iratcsatolási felhívásának; a kamarának külön felhívás nélkül bejelenteni a
nyilvántartott adatait, tevékenységét, ügyvédi felel sségbiztosítását érint változásokat; a kamara
részére az ellene indult panasz, illetve fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni.
Az ügyvédet az ellene indult panasz, illetve fegyelmi eljárásban megilleti az a jogosultság, hogy
nyilatkozatot ne tegyen, de ez nem érinti iratcsatolási kötelezettségét, és nem akadálya az eljárás
folytatásának.
14/3. Az ügyvéd köteles bejelenteni ha ellene büntet eljárás indult, illetve ha büntet eljárás keretében
vele szemben vádat emeltek. Köteles megnevezni az eljáró hatóságot és közölni az ügy számát.
14/4. Az ügyvéd kártérítési ügyben köteles eleget tenni kárbejelentési és adatszolgáltatási
kötelezettségének a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyez Egyesülete részére.
14/5. Az Ügyvédi Kamara nevében csak a kamara elnöke vagy el zetes hozzájárulásával más
tisztségvisel nyilatkozhat.
14/6. A jelen szabályzat hatálybalépése után a kamarába bejegyzett ügyvéd, alkalmazott ügyvéd a
bejegyzést l számított hat hónapon belül köteles az elnökség erre kijelölt bizottsága el tt beszámolni.
A beszámoló tárgya az ügyvédi törvény, a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzata és más
szabályzatai, irányelvei. A beszámolón való részvétel alól, az ügyvédjelölti oktatáson való részvétel
figyelembevételével, az elnökség adhat felmentést.
15. Etikai elvárások
15/1. Az ügyvéd folyamatosan fejlessze tudását, naprakészen ismerje a megjelen új jogszabályokat
és az irányadó bírói gyakorlatot.
15/2. Az ügyvéd tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelel en érintkezzék a
bíróságok és más hatóságok tagjaival, adja meg a kell megbecsülést és tiszteletet, melyet saját
hivatásával szemben is várjon el.
15/3. Az ügyvédek egymással szemben fokozott igényességgel teljesítsék kötelezettségeiket. Az
ügyvéd a kar tagjaival jó kollegiális kapcsolatot tartson fenn, s ennek körében a kölcsönös bizalmon
alapuló udvariasság jellemezze munkáját.
3
Azonos a CCBE Etikai Kódex 5.4.1 és 5.4.2 pontjaival.
15/4. Irodájának kialakításával, személyes megjelenésével, fellépésével juttassa érvényre hivatása
súlyát. Az ügyvéd az irodáját ugy alakítsa ki és tartsa fenn, hogy az megjelenésénél fogva kifejezésre
juttassa az ügyvédi hivatás tekintélyét. Irodájában olyan irodatechnikai berendezéseket üzemeltessen,
amelyek lehet séget adnak arra, hogy az irodában készült okiratok megjelenésükben méltóak
legyenek a hivatáshoz.
15/5. Kiemelt figyelmet tanúsítson annak érdekében, hogy munkája során az összeférhetetlenség
bármilyen formájának még a látszata se merülhessen fel.
15/6. Az ügyvéd közszereplése az ügyvédi hivatás presztizséhez méltó szinvonalu legyen. Egyedi
bírósági ügyekr l, itéletekr l, az általa képviselt ügyekr l csak tárgyilagosan, bizonyítható tények
alapján az ügyvédi hivatáshoz méltó hangnemben nyilatkozhat, ilyen szereplése során tartozkódjék
személyének el térbe álltásától.
15/7. Hatóság el tt tett nyilatkozatai, beadványai és különösen perbeszédei legyenek jogilag
megalapozottak, igényesek. A Legfels bb Bírósághoz el terjesztett felülvizsgálati kérelmek és az
Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok színvonalára különös gondot fordítson.
A véd tárgyalási fellépésénél különösen érvényesülnie kell az általános megjelenési és magatartási
követelményeknek.
15/8. Az ügyvéd tevékenysége során tartsa távol magát a felek személyes ellenszenvéb l fakadó
vitáktól, és ösztönözze ügyfelét is hasonló magatartásra.
15/9. Az ügyvéd az ellenérdek fél részére annak jogi képvisel je útján teljesítsen.
15/10. Az ügyvéd a beadványának másolatát kell id ben és külön felhívás nélkül küldje meg az
ellenérdek fél jogi képvisel jének.
15/11. Ha az ügyvéd indokolt akadályoztatása miatt a tárgyalás, vagy más cselekmény elhalasztását
kéri, az ellenérdek fél ügyvédje a halasztáshoz járuljon hozzá, amennyiben megbízója ez ellen nem
tiltakozott, és a halasztással érdeksérelem nem éri
15/12. Ha az ügyvédeknek hivatásuk gyakorlása során egymással nézeteltérésük, vitájuk támad,
törekedniük kell a vita békés eszközökkel történ rendezésére. Szükség esetén vegyék igénybe a
kamara egyeztet fórumait.
15/13. Amennyiben jogi képvisel ként ügyvéddel szembeni eljárás megindítása szükséges, ha a
jogvita jellege megengedi, az érintett ügyvédet el zetesen értesíteni kell, és megfelel határid
t zésével az önkéntes teljesítésre fel kell hívni.
15/14. Ügyvédi megbízásnak az ügyfél részér l történ felmondása esetén az új megbízott ügyvéd
lehet ség szerint nyújtson segítséget ahhoz, hogy a korábban eljárt ügyvéd a munkájával arányos,
méltányos díjazáshoz hozzájusson.
15/15. A véd a feladata teljesítése során
a) a védelemre szóló megbízás írásba foglalása során úgy járjon el, hogy a megbízásba a véd i titok
körébe tartozó tények ne kerüljenek,
b) törekedjék arra, hogy nyomozati, illetve bizonyítási cselekménynél jelen legyen, és aktív
magatartásával a védekezést segítse el ,
c) a védelem taktikáját szabadon alakítja (a védence mindenkori érdekeinek figyelembevételével),
ugyanezen elv alapján a véd maga dönt a rendelkezésére álló bizonyítékok felhasználásáról, ezek
sorrendjér l és esedékességér l is,
d) nyilatkozataiban kerülje el az érdekellentétben lév terheltek személyének vagy tevékenységének a
védekezéshez szükséges mértéket meghaladó kedvez tlen értékelését.
15/16. Az ügyvéd hivatása gyakorlása mellett részvénytársaság részvényese, korlátolt felel sség
társaság üzletrész tulajdonosa, betéti társaság kültagja, valamint szövetkezetnek munkavégzési
kötelezettséggel nem járó tagja lehet.
15/17. Az ügyvéd betölthet gazdasági társaságnál vagy szövetkezetnél felügyel
igazgatósági tagsági tisztet, amennyiben az munkaviszony létesítését nem igényli.
15/18. A 15/17-18 pontokban írt tevékenység azonban az ügyvédi kar tekintélyét nem sértheti, ezért
kerülni kell az olyan gazdasági társaságban való szerepvállalást, amit a társadalmi közmegegyezés
kedvez tlenül ítél meg.
15/19. Az ügyvéd hivatása gyakorlása mellett
a) állhat országgy lési, illetve helyi önkormányzati képvisel i jogviszonyban, és - ha jogszabály nem
tiltja- ott tisztséget is betölthet,
b) egyesületnek, alapítvány kuratóriumának, egyházi szervezetnek tagja vagy tisztségvisel je lehet,
c) köztestület tisztségvisel jévé választható,
d) betölthet választottbírói tisztet, eseti vagy állandó választottbíróságnál,
e) teljesíthet szakért i megbízást, felkérést, az igazságügyi szakért i tevékenység kivételével.
15/20. Az ügyvéd azonban tevékenysége során a fentiekre egyáltalán nem hivatkozhat, és nem
tanúsíthat olyan magatartást, amely arra utal, hogy ezen tisztsége folytán bármely ügyet kedvez bben
tud elintézni.
15/21. Ha hatóság részér l jogsértést észlel, és a rendelkezésre álló eszközökkel ezt nem képes
elhárítani, forduljon az Ügyvédi Kamarához.
15/22. Az ügyvéd biztosítsa az ügyvédjelölt részére az ügyvédjelölti oktatásban való részvétel
lehet ségét.
16. Hatálybaléptet rendelkezések
16/1. A szabályzat az Igazságügyi Közlönyben történ közzétételt követ második hónap els napján
lép hatályba.
16/2. Ezzel egyidejüleg az Ügyvédi Hivatás Magatartási Szabályairól szóló 1994. március 21. napján
kelt Országos Ügyvédi Kamara-i szabályzat hatályát veszti.
16/3. A szabályzat szövege az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) 1988. október 28-i
plenáris ülésén elfogadott, ezt követ en legutóbb a 2006. május 9-ei plenáris üléseken módosított
Európai Unió Ügyvédeinek Etikai Kódexével harmonizált.
Eredeti keltezés: Budapest, 1999. március 22.
Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Budapest, 2008. október 27.
Magyar Ügyvédi Kamara
Dr. Bánáti János
elnök
Dr. Gábor László
f titkár