Kérdések és válaszok a cégeljárás változó jogi rendjével kapcsolatban 
 
 (Az alábbiakban a jogalkalmazás során leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolására teszünk kísérletet. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által adott válaszok tájékoztató jellegűek, az abban foglaltak kötelező rendelkezésként nem értékelhetőek, mindazonáltal reményeink szerint elősegíthetik a jogalkalmazó munkáját. Köszönettel vesszük, ha észrevételeivel vagy további kérdések megküldésével hozzájárul az alábbi összeállítás pontosításához vagy bővítéséhez.)  
  

1. Mi a két legfontosabb, 2008. július 1-jével életbelépő változás a hazai cégeljárásban? 

- Az ún. egyszerűsített cégeljárás bírósági ügyintézési határideje két munkanapról egy munkaórára csökken. (Lásd a 2006. évi V. törvény [továbbiakban Ctv.] 48. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.)   

- Az ügyfél illetve jogi képviselője mind a bejegyzési eljárásban, mind pedig a változásbejegyzési eljárásban kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő kérelmét a bírósághoz. (Lásd a Ctv. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.)  
 

2. Változnak-e július 1-jét követően érdemben az egyszerűsített cégeljárásban 2007. szeptember 1-jétől alkalmazott szabályok? 

A bíróság ügyintézési határidejére vonatkozó rendelkezés módosításától eltekintve érdemi változásra nem kerül sor 2008. július 1-jét követően, továbbra is a 2007. szeptemberétől irányadó szabályokat kell alkalmazni az egyszerűsített cégeljárásban.  

Az egyszerűsített cégeljárásra továbbra is az ügyfél ezirányú döntése esetén kerülhet sor, vagyis az továbbra is opcionális jellegű marad.  

Ha a cég alapítói az egyszerűsített cégeljárás szabályainak alkalmazását választják, úgy egyben vállalják azt is, hogy társasági szerződésként (alapító okiratként) a Ctv. mellékletében elhelyezett szerződés mintát alkalmazzák.  

Az egyszerűsített eljárásban 2008. július 1-jét követően is meghatározó szerepet biztosít a jogalkotó a cég nevében eljáró jogi képviselőnek: mind a társasági szerződés minta helyes kitöltését, mind pedig a cégbírósághoz benyújtásra kerülő okiratok törvényességi vizsgálatát – kivéve ha a Ctv. kifejezetten eltérően rendelkezik – a jogi képviselő végzi el. Az egyszerűsített cégeljárás ezen sajátossága 2007. szeptember 1-jétől érvényesül, ami egyben azt is jelenti, hogy a cégbíróság feladatát, döntési jogkörét a törvényhozó radikálisan szűkítette.  
 

3. Változik-e 2008. július 1-jével a cégeljárásban fizetendő illeték összege?  

Nem következik be változás, így pl. ha a cég alapítására egyszerűsített eljárásban kerül sor, az illeték összege a választott társasági formára tekintet nélkül tizenötezer forint, közzétételi költségtérítést pedig egyáltalán nem kell fizetni.   
 

4. Melyek a cégalapításnál – egyszerűsített eljárásban – eljáró jogi képviselőnek a törvényesség biztosítását szolgáló feladatai? 

A Ctv. 2007. évben történt módosítása (2007. évi LXI. törvény) nyomán 2007. szeptember 1-jét követően a jogi képviselő (vagyis az ügyvéd, közjegyző) legfontosabb feladatai a következők:  

- Elvégzi azoknak a Ctv. 3. sz. Melléklete II. részében felsorolt okiratoknak a törvényességi vizsgálatát, amelyek az egyszerűsített eljárásban nem kerülnek benyújtásra a cégbírósághoz. (Lásd a Ctv. 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat.)  

- Elvégzi azoknak a Ctv. 3. sz. Melléklete I. részében felsorolt okiratoknak a törvényességi vizsgálatát, amelyek a bejegyzési kérelem mellékleteként a cégbírósághoz benyújtásra kerülnek. (Lásd a Ctv. 48. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat.)  

A jogi képviselőnek a bejegyzési kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy eleget tett-e a Ctv-ben előírt törvényességi vizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettségének. Értelemszerűen a jogi képviselő a nyilatkozat megtételére csak abban az esetben jogosult, ha az általa ellenőrzött okiratokat törvényesnek találta.  

A cégbíróság feladata az egyszerűsített eljárásban ehhez képest nem a jogszerűségi vizsgálat ismételt elvégzése, hanem, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a jogi képviselő eleget tett-e nyilatkozattételi kötelezettségének.  
 

5. Alá kell-e írnia a jogi képviselőnek külön-külön a csatolandó elektronikus okiratokat (és egyben el kell-e látnia az okiratokat időbélyegzővel) vagy elegendő, ha a bejegyzési kérelem (e-akta) elektronikus aláírásáról gondoskodik? 

A Ctv. 2008. június 9-én elfogadott módosítása (a továbbiakban: CtvM.-2008) az e téren tapasztalható értelmezési bizonytalanságot megszüntette, egyértelművé téve, hogy elegendő ha a jogi képviselő az ún. e-aktát látja el elektronikus aláírásával és időbélyegzővel.  

A Ctv. módosított 36. §-ának (2) bekezdése egyebek között rögzíti, hogy „A jogi képviselő e kötelezettségét olyan módon is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változás bejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel.”  
 

6. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a társaság alapítói eltérnek a Ctv. mellékletében lévő társasági szerződés mintákban foglaltaktól? 

A gazdasági társaságok alapítói szabadon dönthetnek arról, hogy az új vállalkozás létesítő okirataként igénybe kívánják-e venni a Ctv. mellékletében elhelyezett társasági szerződés mintákat. Ebből ésszerűen következik, hogy nem minősíthető jogsértőnek az sem, ha az alapítók a társasági szerződés mintát kiegészítik, vagy abból elhagynak egy rendelkezést, feltéve, hogy az egyébként nem eredményezi az irányadó törvényi előírások megsértését. Az is nyilvánvaló azonban, hogy az alapítók által korrigált szerződés mintát már nem lehet olyan törvényi társasági szerződés mintának tekinteni, amelyhez a Ctv. az egyszerűsített eljárás kedvezményét fűzi.  

A jogalkalmazás számára ezen érvelést a Ctv. 2007. évi módosítása tette egyértelművé. Ennek nyomán a Ctv. 48. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy „Amennyiben a szerződés minta kiegészítésre vagy bármely rendelkezésének elhagyására került sor – ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra került a szerződés minta jellegére történő utalás – a cégbíróság a 45-47. §-ok szerint jár el.” A „45-47. §-ok szerinti eljárás” az általános szabályok alkalmazását jelenti. Törvénysértő a cégbíróság olyan döntése, amely a társasági szerződés minta módosítására hivatkozással a bejegyzés iránti kérelmet elutasítja.  
 

7. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Cégszolgálata köteles-e az illetékes cégbírósághoz továbbítani az informatikai szempontból hibás, vagy hiányos kérelmeket? 

A CtvM.-2008. változást hozott az informatikai szempontból - a további eljárás lefolytatására - alkalmatlan kérelmek megítélést illetően. A Ctv. 38. §-ának módosított (1) bekezdése rögzíti, hogy „Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a céginformációs szolgálat az iratokat a (2) bekezdés szerinti elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.”  
 

8. Honnan kell számítani az egyszerűsített eljárásban az egy munkaórás ügyintézési határidőt?  

A Ctv. 2007-ben megállapított 48. §-ának (5) bekezdése csupán azt írta elő, hogy „A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz.”. A jogalkalmazó számára – a visszajelzések szerint – nem volt egyértelmű, hogy a bíróságot kötelező törvényi határidő számítása során mi számít kezdő időpontnak. A CtvM.-2008. módosításban ezért az Országgyűlés a következő kiegészítést fogadta el: „A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel kilenc óra.”  

Következésképpen ha valamely munkanap végét harminc perccel megelőzően kerül sor a bejegyzési kérelem érkeztetésére az egyszerűsített eljárásban, úgy az 1 munkaórában megállapított ügyintézési határidő a következő munkanapon délelőtt kilenc óra harminc perckor telik le. Abban az esetben, ha a jogi képviselő pl. este huszonkét órakor küldi el az egyszerűsített eljárás szabályai szerint a bejegyzés iránti kérelmet, a törvényi határidő a következő munkanapon délelőtt tíz órakor jár le. Ugyanezt a számítási módot kell alkalmazni akkor, ha a cég nevében eljáró jogi képviselő az elektronikus bejegyzési kérelmet munkaszüneti napon küldi el a bíróságnak.  
 

9. Figyelmen kívül hagyható-e az egy munkaóra számítása szempontjából az az időszak, amely alatt a cégbíróság elektronikus úton beszerzi a cég statisztikai jelzőszámát és adószámát? 

A Ctv. 48. §-ának (5) bekezdése erre nem ad lehetőséget, az ügyfél szempontjából ugyanis nincs jogi jelentősége annak, hogy a cégeljárás egy adott szakaszában mely állami szerv, intézmény teljesíti épp feladatát. A kérdésnek ugyanakkor valójában nincs gyakorlati jelentősége, mivel az elmúlt hónapokban végzett fejlesztések következtében a kódszámok továbbításáról ún. automaták gondoskodnak legfeljebb egy-két percen belül.  
 

10. Az egy munkaórában megállapított törvényi határidő elmulasztása esetén sor kerül-e a cég automatikus bejegyzésére? 

Az egy munkaórában megállapított törvényi határidő elmulasztása közvetlenül nem eredményezi a bejegyezni kért cég kérelmének elfogadását.  

A Ctv. 48. §-ának (8) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: „Ha a cégbíróság az (5) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelem szerinti tartalommal – létrejön.”  

Az idézett szabály alapján a bejegyzési kérelem csak akkor kerül a törvény erejénél fogva elfogadásra, ha az egy munkaórában meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően az egy munkanapos „póthatáridő” is úgy telt el, hogy a kérelem elbírálása nem történt meg. A törvényben előírt egy munkanapnyi időszak alatt a cégbíróság vezetője gondoskodhat a késedelem orvoslásáról.  

11. Mit vizsgál a cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során az egyszerűsített cégeljárásban? 

A cégbíróságnak az egyszerűsített cégeljárásban ellátandó feladatait a jogalkotó tételesen meghatározta, figyelembevéve azt, hogy az előzetes jogi kontroll jelentős részét a cég jogi képviselője (az ügyvéd, a közjegyző) végzi el. (Ráadásul a törvényi társasági szerződés minták alkalmazása eleve kizárja, hogy a létesítő okirat a törvényhozó által tiltott rendelkezést tartalmazzon, hibát véteni csupán a blanketta rossz kitöltésével lehet.)  

A cégbíróság az egyszerűsített eljárásban kizárólag a következő négy vizsgálat elvégzésére köteles illetve jogosult: 

- ellenőrzi az eljáró jogi képviselő meghatalmazásának jogszerűségét; 

- ellenőrzi, hogy a bejegyzési kérelem kitöltése megfelelő-e, ideértve azt is, hogy a jogi képviselő eleget tett-e a törvényben előírt, az alapítás jogszerűségét igazoló nyilatkozattételi kötelezettségének; 

- ellenőrzi, hogy a bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtásra kerültek-e a Ctv. 3. sz. Mellékletnek az I. részében felsorolt okiratok, így az eljárási illeték megfizetésének igazolása; 

- ellenőrzi, hogy a cég választott neve jogszabályszerű-e, kivéve, ha a bejegyzést kérő korábban élt a Ctv. 6. §-a szerinti névfoglalás lehetőségével. 

A törvény tételes felsorolása azt jelenti, hogy a cégbíróság más illetve további körülmények jogszerűségi vizsgálatára nem jogosult, nem végezheti el (mintegy az eljárt jogi képviselő munkáját ellenőrizendő) a csatolt társasági szerződésminta kitöltésének ellenőrzését sem. Ha tehát a bejegyzési kérelem arra utal, hogy a cég alapítói törvényi szerződésmintát alkalmaztak, úgy annak jogszerűségéért (annak megfelelő kitöltéséért, továbbá azért, hogy a létesítő okirat nem tér el a törvényi mintától stb.) az eljárt jogi képviselő tartozik felelősséggel.   

12. Sor kerülhet-e hiánypótlásra egyszerűsített cégeljárásban? 

A Ctv. 48. §-ának (6) bekezdése alapján az egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlásra – figyelemmel a csatoltandó okiratok minimális számára is – nem kerülhet sor.  
 

13. Korlátozza-e a Ctv. az egyszerűsített eljárásban a bíróság nevében eljárni jogosult személyek körét? 

Épp ellenkezőleg. A Ctv. 48. §-ának (4) bekezdése szerint „A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. Ugyanez irányadó a többi olyan végzés meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.”  

A törvényhozó a bírósági titkár, a fogalmazó és a bírósági ügyintéző feljogosításával természetesen nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az egyszerűsített eljárásban a határozatot (legyen az a bejegyzési kérelemnek helytadó vagy a kérelmet elutasító) bíró hozza meg. A döntéshozatal cégbíróságon belüli rendjének kialakítása (így pl. a szignálás szabályozása) az adott megyei bíróság döntési kompetenciájába tartozik.  
 

14. Mely esetekben kerülhet sor - egyszerűsített eljárásban – a cégalapítás iránti bejegyzési kérelem elutasítására? 

A Ctv. - összhangban a cégbíróság feladatait meghatározó rendelkezésekkel – tételesen felsorolja azon eseteket, jogi hibákat, amikor a bejegyzési kérelmet el kell utasítani. A taxatív lista törvényi rögzítése egyben azt jelenti, hogy bármely más elutasítási indok alkalmazása törvénysértőnek számít.  

A Ctv. 48. §-ának (7) bekezdése alapján a cégbíróság a bejegyzési kérelmet kizárólag az alábbi okok valamelyikére történő hivatkozással utasíthatja el: 

- a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása nem jogszerű; 

- a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, ideértve azt az esetet is, ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselő nyilatkozatát a bejegyzett adatokra vonatkozó iratok jogszerűségének igazolását illetően; 

- a bejegyzést kérő elmulasztotta a Ctv. 3. sz. Mellékletének I. részében tételesen meghatározott valamely irat benyújtását; 

- ha a cég elnevezése – feltéve, hogy a cég nem élt az előzetes névfoglalás lehetőségével – nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek; valamint 

- az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. 

Az idézett rendelkezésből következik, hogy a bejegyzési kérelem elutasítására nem kerülhet sor pl. azon az alapon, hogy a cég által benyújtott társasági szerződésminta kitöltése a cégbíróság álláspontja szerint hibás, ez ugyanis az eljárt jogi képviselő felelősségi körébe tartozik.  
 
 
 

15. A cégbíróság elutasító végzését követően ismételten benyújtott kérelem kapcsán le kell-e róni újra az eljárási illetéket? 

Ha az elutasító végzés közlését követő nyolc napon belül (megjegyzendő, hogy itt a Ctv. nem munkanapról rendelkezik) a cég bejegyzése iránti kérelmet ismételten előterjesztik, a Ctv. 48. §-ának (9) bekezdése alapján „az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak”, következésképpen úgy kell tekinteni, mintha a korábbi eljárás folytatódna, vagyis az eljárási illeték ismételt megfizetésére nincs szükség.  
 

16. A cégbíróság miként közli döntését az ügyben eljárt jogi képviselővel? 

A CtvM.-2008. módosította a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdését annak érdekében, hogy a bírósági végzés hivatalos közlésére főszabályként elektronikus úton kerülhessen sor. (Hangsúlyozni kell, hogy ez a szabály az egyszerűsített és az általános szabályok szerinti eljárásban egyaránt irányadó.)  

A Ctv. módosított 39. §-ának (2) bekezdése szerint a következő szabályok alkalmazandóak: 

- A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás során hozott végzéseket. 

- Abban az esetben, ha az eljárt jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolást küld a cégbíróság részére, úgy a visszaigazolásban megjelölt időpontban a végzést kézbesítettnek kell tekinteni.  

- Amennyiben a cégbíróság három munkanapon belül a jogi képviselőtől nem kap visszaigazolást, úgy a Ctv. nem kapcsolja az elektronikus úton történő közléshez a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, a cégbíróság ebben az esetben a végzést írásban is köteles megküldeni. 
 

17. Alkalmazhatók-e az egyszerűsített eljárás szabályai a változásbejegyzési eljárás során? 

A Ctv. abban az esetben ad lehetőséget arra, hogy a változásbejegyzési eljárásra az egyszerűsített szabályok alkalmazásával kerüljön sor, ha a cég létesítő okirata a törvényi szerződésminta felhasználásával készült. Egyebekben a változásbejegyzési eljárásra az általános eljárási szabályok irányadóak. (Lásd a Ctv. 50. §-a (2) bekezdésének a CtvM.-2008. 57. §-ával megállapított rendelkezését.)  
 
 

18. Változik-e 2008. július 1-jével a bíróságot az ún. általános bejegyzési eljárásban kötelező ügyintézési határidő?  

Nem következik be változás, a cégbíróság – ha az egyszerűsített eljárás alkalmazására nincs jogi lehetőség – a bejegyzési kérelemről legkésőbb tizenöt munkanapon belül köteles továbbra is határozni. (Lásd a Ctv. 46. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat.)   
 

19. Van-e mód a cégbíróság döntésével szembeni jogorvoslati eljárás során az elektronikus kommunikáció alkalmazására? 

A Ctv. nem teszi kötelezővé, de nem is zárja ki annak a lehetőségét, hogy ha annak tárgyi, informatikai feltételei biztosítottak, úgy a jogorvoslati eljárás során másodfokon eljáró bíróság és a cég jogi képviselője a hivatalos iratokat elektronikus úton közölje egymással. (Lásd a Ctv. 64. § - 64/C. §-ában foglaltakat.)  
 

20. Változnak-e 2008. július 1-jét követően a cégek működése feletti törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezések? 

Nem változnak a cégek törvényességi felügyeletére irányadó szabályok. Továbbra is a Ctv. VI. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadóak.  

21.Igényelhetik-e az elektronikus úton megküldött végzés papíralapú változatának megküldését a bejegyzett cég üzleti partnere, vagy egyéb szervezetek? 

2008. július 1. napjával kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás, amely önmagában is gyorsítja a cégalapításokat (változásbejegyzéseket), illetve a cég működése szempontjából az elektronikusan kiállított és hitelesített iratok későbbi felhasználhatóságát érintően további előnyöket határoz meg. 

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy elektronikus aláírás, illetve dokumentum elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve dokumentum elektronikus formában létezik. 

Nem vitásan, ezen általános szabály célja és tartalma nem más, mint hogy az elektronikus forma alkalmazását ösztönözze. Ennek nyomán széles körben, a papír-alapú forma számára biztosított jogkövetkezmények mindegyikének kiváltására való alkalmassággal kerülhet felhasználásra az elektronikus aláírás és az elektronikus okirat. Mindebből következően az elektronikusan létrejött okiratok tekintetében nem jogszerű a papír alapú másolati példányok bemutatását, illetve megküldését igényelni. 

22. Elutasítási okként merülhet-e fel, ha a beérkezett kérelem adatait a cégbíróságok nem tudják teljes egészében automatikusan előszerkeszteni?  

Amennyiben a cégbíróság azt tapasztalja, hogy az automatikus előszerkesztés nem működik valamennyi adatra kiterjedően (azaz manuálisan is rögzíteni kell az adatokat), ugyanakkor a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben rögzített adatok tartalmilag megfelelőek, továbbá a kötelezően csatolandó okiratok teljes egészében rendelkezésre állnak, a kérelmet kifejezetten az előszerkesztő program működését érintő okból kifolyólag nem utasíthatja el.

Az elutasítási okok rendszerét a Cégtörvény rögzíti, amely kizárólag a kérelemben foglalt adatok és csatolandó mellékleteket érintő hiányosság, hiba esetén engedi meg a kérelem elutasítását. A cég érdekkörén kívül felmerült fenti okból kifolyólag meghozott elutasító végzések nem jogszerűek. 

A szerkesztőprogram működésével kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást és segítséget a Microsec Kft. nyújt.  
 

23. Elutasíthatja-e a cégbíróság a kérelmet azon okból, ha a szerkesztőprogram a változásbejegyzéssel érintett adatot azért nem képes automatikusan előszerkeszteni (felismerni), mert a változással érintett adat korábban pontatlanul került rögzítésre a cégjegyzékben? 

Amennyiben a cégbírósági szerkesztőprogram azért nem képes az adatok automatikus előszerkesztésére, mert a változással érintett adat a cég bejegyzésére irányuló eljárás, vagy egy esetleges korábbi változásbejegyzési eljárás során a cég kérelmében foglaltak ellenére hibásan, vagy hiányosan került feltüntetésre (pl. a székhelycím esetén a lépcsőház, vagy ajtószám megjelölése nem került bejegyzésre), ezen indok önmagában nem szolgáltathat alapot a változásbejegyzési kérelem elutasítására.  

A Cégtörvény kizárólag a kérelemben foglalt adatok és csatolandó mellékleteket érintő hiányosság, hiba esetén engedi meg a kérelem elutasítását. A fent bemutatott hiba szintén a cég érdekkörén kívül felmerülő hibának minősül, amely önmagában nem eredményezheti a kérelem elutasítását. A cégbíróságoknál esetlegesen  felmerülő hibák következményei nem háríthatóak az egyébként hibátlanul teljesítő ügyfélre.