1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról.

AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

Illeték- és díjfizetési kötelezettség

1. § Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni. Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként, a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett - azonnal lefolytatja.

A törvény területi és személyi hatálya

2. § (1) Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.

(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

(3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében - a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével - e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.

(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

(5) E törvénynek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

MÁSODIK RÉSZ

A TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA

27. § (1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díj), mely az ingatlanügyi hatóság bevétele.

(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: elektronikus adatszolgáltatási díj). Az elektronikus adatszolgáltatási díj az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott arányban az ingatlanügyi hatóságot és a rendeletben meghatározott szervet illeti. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség a tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elő.

28. § (1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.

29. § (1) A díjat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti.

(2) A 28. § (1) és (3) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető.

(3) A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - az ingatlanügyi hatóság a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.

(5) A tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti megkeresés előterjesztésével egyidejűleg az annak alapjául szolgáló ügyben eljáró szerv igazolja a díjfizetés megtörténtét.

(6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

30. § (1) Teljes személyes díjmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni.

31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az

a) hagyatéki eljáráshoz,

b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,

c) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz,

d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez,

e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához

szükséges, illetve ha azt

f) az eljáró szerv

fa) közigazgatási eljáráshoz,

fb) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz,

fc) gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz,

g) a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához,

h) a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásához,

i) az ügyészség eljárásához,

j) a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében,

k) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez

kéri.

(2) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjának fa) alpontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint az ügyfél köteles az adatszolgáltatásért járó díjat megfizetni.

(4) Az (1) bekezdés a)-c), valamint f)-k) pontjában meghatározott eljárásokhoz szükséges elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését kezdeményezőknek - a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetőleg a pályázati azonosító megjelölésével - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolni kell.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint elektronikus dokumentumként díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél részére nem adható tovább.

(6) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerűtlenül került sor, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek.

32. § (1) A díjat vissza kell téríteni, ha a kérelem visszavonásáról az ingatlanügyi hatóság az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

(2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.

(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről huszonkét munkanapon belül intézkedni kell.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA

32/A. § (1) Az elsőfokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint.

(3)

(4) Törvényben meghatározott soron kívüli ügyintézés kivételével, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 46. §-ában meghatározott soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10 000 forint.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.

(6) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni.

(7) A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.

(8) A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.

(9) A (7) és (8) bekezdés rendelkezéseit a lakásszövetkezet esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(10) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetett díj az ingatlanügyi hatóság saját bevételét képezi, amely az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díjbevétel 25%-át az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter jogosult központosítani, amely kizárólag a földügyi szakigazgatáson belüli bevétel kiegyenlítésére fordítható.

32/B. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b)-d)

e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,

f)-j)

k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében,

l)

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(3) A díjmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet - az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.

(4) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik díjmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.

(5) A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.

32/C. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes:

a)

b) a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás;

c) a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése;

d) a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén

da) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt,

db) a fiatalok otthonteremtési támogatását és

dc) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt

biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam, mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;

e) az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható;

f) a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás;

g) a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;

h) a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;

i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;

j) a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;

k) a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részarány-tulajdonnal kapcsolatos eljárás;

l)

(2) A mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindításakor köteles nyilatkozni.

32/D. § Ha egy ingatlanügyi hatóságnál egyazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmező többféle jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzését vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlését egy eljárásban kéri, azt az értéket kell a díjfizetés alapjául venni, amely után a legmagasabb díj jár.

32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli.

(2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem, megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak a másodfokú ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését.

(4) Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a megkereső szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjat az (1) bekezdés szerinti jogszerzőtől, illetve jogosulttá válótól kell behajtani.

(5) Átutalással történő fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás „Közlemény” rovatában fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.

(6) A 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába befizetni, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával megfizetni, illetve a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén mellékelni kell a kérelemhez a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(7) A (3) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a soronkívüliség, illetve a hiteles vagy hitelesítés nélküli másolat, illetőleg kivonat iránti kérelem nem teljesíthető.

32/F. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

(2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.

(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről huszonkét munkanapon belül intézkedni kell.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az 1-20. és 22-26. §-ok rendelkezéseit - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal vagy az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A 21. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően igazgatási és bírósági szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító vagy módosító jogszabályokra kell alkalmazni.

(3)

(4) A 27-32. §-ok rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett ingatlan-nyilvántartási eljárások esetében kell alkalmazni.

(5) Ha az e törvény kihirdetése előtt kiadott jogszabály a tulajdoni lap hiteles másolatára is kiterjedő illetékmentességről rendelkezik, azon az e törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettség alóli mentességet is érteni kell.

(6)

(7) Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a díj és az elektronikus adatszolgáltatási díj befizetésére, kezelésére és nyilvántartására, valamint felhasználására vonatkozó szabályokat - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.

33/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból, illetve nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati vagy pályázati rendszeren kívüli támogatások odaítélésére irányuló eljárásban mellékletként nem lehet tulajdonilap-másolat csatolását kérni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, közigazgatási hatósági eljárásnak nem minősülő eljárásban elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatot kell felhasználni, amelynek költségét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a pályázónak kell viselnie.